A történetírók évszázadokon át a hősiesség és önfeláldozás jelképeként említették Leónidasz ókori spártai király és háromszáz katonájának harcát a perzsa túlerővel szemben.
Iránban azonban másként látják, legalábbis azután, hogy az Egyesült Államokban kasszasiker lett a 300, az időszámításunk előtt 480-ban történt thermopülai csatát feldolgozó hollywoodi film.
A két ország viszonya nem éppen baráti, és úgy tűnik, ha a politikusokon múlik, egyhamar nem is lesz az.
"Sértés civilizációnk ellen, történelmünk meggyalázása, pszichológiai hadviselés" - kommentálta a filmet Ahmedinedzsád iráni elnök kulturális tanácsadója, aki szerint Hollywood és az amerikai kulturális vezetés tanulmányokat készíttetett arról, miként lehetne kárt okozni az iráni kultúrának.
Való igaz, hogy Hollywood és a történelmi pontosság nem járnak kéz a kézben, és a kaliforniai stúdiók néha a legnevetségesebb nemzeti sztereotípiákat használják. Gondoljunk csak a '80-as évek buta, izzadt hónaljú, bajuszos arabjaira például.
A 300-ról szóló blogokon általában szuperlatívuszokban írnak a nézők az akciófilmről, de némelyek megjegyzik, hogy valóban sematikusan, túlságosan gonosznak ábrázolja Xerxész királyt és a perzsákat.
Az iráni politikusok számára ez pedig egyértelműen annak a jele, hogy az amerikaiak így is csapást akarnak mérni Teheránra.
A nézőket viszont úgy tűnik, nem foglalkoztatják a történelmi párhuzamok: az idén mozikba került film az első hétvégén már több mint 70 millió dollárt kasszírozott.