Az Országos Széchenyi Könyvtár Térképtárának vezetője az InfoRádióban közölte: a kiállításon 44 metszet tekinthető meg, amelyet Szántai Lajos gyűjteményéből válogatott, megközelítőleg ezer műből.
Szívem szerint sokkal többet mutattam volna, mert ennek az anyagnak a segítségével a 16. századtól a 19. század közepéig nyomon követhető Magyarország történelme. Megtudjuk, hogy távoli kiadók milyen információval rendelkeztek az országról, mit tartottak fontosnak közvetíteni, hiszen a térkép a történelem szemüvege - tette hozzá Plihál Katalin.
A szakember saját elmondása szerint igyekezett látványos, tartalmában is érdekes műveket beválogatni, hiszen a látogatók számára fontos az esztétikai élmény.
Az első, térképészeti módszerekkel készített Magyarország-térképet 1528-ban rajzolták. Ennek a Lázár-térképnek egy későbbi kiadása is megtekinthető a kiállításon.
Plihál Ildikó felhívta a figyelmet arra, hogy a térképek előállítása ebben az időszakban jóval költségesebb volt, mint manapság, ezért a nyomólemezek vándoroltak, családok hölgytagjai hozományként vitték a házasságba, vagy fiúk nyomólemezben kapták meg az apai örökséget.
Ezért nem kell csodálkozni azon, hogy gyakran ugyanazokat a térképeket állították elő - fűzte hozzá az Országos Széchenyi Könyvtár Térképtárának vezetője.
A Plihál Katalinnal készült hosszabb interjút a Talentum című magazin pénteki adásában hallgathatják meg.