A Csendes Don egy kozák család hányattatásairól szól a huszadik század eleji orosz történelmi megrázkódtatások - az I. világháború, a forradalom és a polgárháború - idején. Írója, Mihail Solohov a kommunista ellenes fehérek és a bolsevikok között vergődő, harmadik utat kereső kozákok létét boncolgatta, több szálon futó és több száz szereplőt megmozgató cselekményével.
1989-ben egy olasz producer 60 millió dollárt teremtett elő arra, hogy a Háború és Békét 8 órás filmeposszá adaptáló Szergej Bondarcsuk filmet forgasson a 20. századi klasszikusból.
A munkálatok meg is kezdődtek, de a külföldi befektetők igényei szerint ezúttal a nyugati nézőkre kacsingatva, a főszerepeket külföldi színészekre, például Rupert Everettre bízták. A filmet pedig angolul forgatták le.
Maga a forgatás néhány nappal a Mihail Gorbacsov szovjet elnök elleni 1991-es puccskísérlet előtt fejeződött be. A nyers kópiák viszont a Szovjetunió felbomlásához vezető zűrzavaros hónapok során eltűntek. A találgatások szerint az egyik finanszírozó olasz bank foglalta le őket, a producer által nem rendezett tartozás miatt. Bondarcsuk hiába próbálta visszaszerezni azokat: a szerződésben nem kötötte ki világosan a rendező jogait.
Néhány hónappal később meg is halt és így már nem láthatta élete utolsó művét.
A vágatlan anyag csak tavaly került elő és azokból Bondarcsuk fia, Fjodor vágta meg a most elkészült sorozatot. Mint a Moscow Timesnak elmondta, az eredeti felvételeket nem is látta, mert akkoriban "elég komplikált volt a viszonya apjával" - emellett pedig saját reklámfilmes karrierje kötötte le.
Az ifjabb Bondarcsuk azóta több díjat is begyűjtött afganisztáni háborús filmjével, a Kilencedik századdal, amelyet beneveztek a legjobb idegen nyelvű film Oscar-díjára.
Bár az orosz tévé megszerezte a Csendes Don bemutatásának jogát, az olasz producer, Enzo Rispoli továbbra is a filmes jogok birtokosa és azt mondja, hamarosan a nyugati nézők is láthatják a művet.