A felsoroltak közül Liszt Ferenc arcképes emléktábláját a magyar állam és a Liszt Társaság adományozta, de a többi kiválóság, valamint a nálunk már nem annyira ismert, de Angliában nagyra becsült László Fülöp arcképfestő hajdani lakhelyén a brit Nemzeti Örökség Hivatala által elhelyezett fehérbetűs, kékszínű kerámia korong díszlik.
A hivatalhoz évente mintegy százhúsz javaslat érkezik, de ennek csak a töredéke valósul meg. Az egyik feltétel, hogy a javasolt személy legalább húsz éve halott legyen, a másik pedig, és erről bizottság dönt, hogy valóban maradandó legyen a híre - mondta el az InfoRádió londoni tudósítója.
Nagy-Britannia magyar származású Nobel-díjasa esetében természetesen nem volt efelől vita, csak az épület tulajdonosának a hozzájárulását kellett még megszerezni.
Gábor Dénes a második világháború előtt Rugby városában kutatómérnökként kezdte angliai pályafutását, és az ottani házán már rég emléktábla van. Illő volt, hogy a dél-kensingtoni Queen Anne's Gate 79. falán is elhelyezzék a kék korongot.
A csütörtök délelőtti avató ünnepségen néhány szót szólt a brit Nemzeti Örökség Hivatalának a képviselője, majd a család egy angol oldalági rokona beszélt, mivel a Gábor-házaspárnak nem volt gyermeke.
Az avatóbeszédeket Szombati Béla magyar nagykövet, Sir Eric Ash, az Imperial College volt és Sir Richard Sykes jelenlegi rektora tartotta.
A Németországból szüleivel a nácizmus elől tízéves gyerekként Angliába menekült Sir Eric Ash jól ismerte menekülttársát, Gábor Dénest, mert az egyetemen, az Imperial College-ban az ő irányításával doktorált elektrofizikusként.
Sir Eric ma az elektronoptikai kutatás világhírű veteránja. Az egyetem nagy becsben tartja Nobel-díjasa, Dennis Gabor azaz Gábor Dénes emlékét, aki ott dolgozta ki a holográfia technikáját, és haláláig próbálkozott a lapos tévéképernyő megvalósításával.
Mellszobra az egyetemi könyvtárban áll. Az elegáns londoni Kensington városnegyed járókelői ezentúl a Queen Anne's Gate-i házra felpillantva azt láthatják, hogy kerületükben lakott egy zseniális magyar, aki a brit tudományos élet kiválósága lett.
Hozzátehetjük, hogy magyarságát soha nem feledte el, Nobel-díjasként is haza-hazalátogatott Budapestre, mint a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja.