Apja, Weisz György kisgyerekként került 1933-ban Angliába, és szakmájában, feltaláló mérnökként, sikeres életútra tekinthet vissza - jelenti az InfoRádió londoni tudósítója.
Rachel Weisz már elemistaként színésznő akart lenni, de szülei megkövetelték, hogy az előkelő Szent Pál magániskolában folytatott középiskolai tanulmányai után szerezzen egyetemi diplomát. Most bezzeg nagyon örülnek leányuk sikerének. A szép Rachel Weisz anyja osztrák pszichoanalitikus, apjától már régen elvált.
Sikeres szülők
Az apa, Weisz György feltaláló, kórházak ezreiben működő lélegeztető gépet szerkesztett, továbbá biztonsági vonatajtót és tányérakna felderítő szerkezetet. Mivel bizonyos találmányait gyártotta is, igen gazdag ember. Kiválóan beszél magyarul.
A Weisz-gyerekek, György és Olga, szüleikkel 1933-ban emigráltak Angliába. Olga karrierje is szépen alakult, ő vegyész, a kristályszerkezetek világhírű kutatója, a brit Tudományos Akadémia tagja.
Cambridge-ben végzett
A család dédelgetett sztárja azonban jelenleg Rachel, aki szülői kívánságra diplomát szerzett ugyan a Cambridge-i Egyetemen angol nyelvből és irodalomból, de már ott, a Trinity Hall kollégiumban színjátszó csoportot szervezett, és diplomáján még meg sem száradt a tinta, amikor egymás után alakított kisebb-nagyobb szerepeket londoni színházakban.
1994-ben, egy Noel Coward komédiában olyan nagy sikert aratott, hogy elnyerte a londoni kritikusok által fiatal reménységeknek évente odaítélt díjat.
Nemcsak szép, de tehetséges is
Nem mindennapi karakteres szépsége a filmesek is feltűnt. 1996-ban Bernardo Bertolucci filmjében szerepelt. Egy híres író társaságához tartozó, elkényeztetett, sznob lányt játszott, s bebizonyította, hogy nem csak szép, hanem tehetséges is.
Rachel Weisz életében egymást követték a hálás filmszerepek, játszott Szabó István A napfény íze című filmjében is. Persze angolul, mert sajnos magyarul nem beszél. Most a boldogságtól ragyogva vette át az Oscar-díjat, s nem mulasztotta el megjegyezni, hogy hetedik hónapos terhesként még nehezebb a díjkiosztási izgalom elviselése, de minden jó, ha a vége jó.