Colin Renfrew, világhírű cambridge-i régész álláspontja szerint a releváns kérdés az, hogy "mi volt a megállapodás Bingham és Peru között annak idején". A válasz szerinte "eléggé homályos".
A perui Nemzeti Kulturális Intézet álláspontja szerint már 1917 óta próbálják visszaszerezni a kincseket a Yale-től, de az egyetem "minden alkalommal újabb kifogásokat talált. Eleinte a leletek szakmai kiértékelésére, később a visszatérítés lehetőségének kivizsgálására kértek időt".
2005 végén, vagyis öt évvel a város megtalálásának századik évfordulója előtt Peru első őslakos elnöke, Alejandro Toledo és antropológus felesége a leletek visszatéréséért kezdett akcióba, még Toledo júliusi távozása előtt. A perui külügyminiszter megkereste a Yale elnökét, Richard Levin-t, s közölte, hogy perelni fog, amennyiben a leletek nem érkeznek meg időben. Az ügy először tehát Connecticut állam bírósága elé kerül, mielőtt nemzetközi bírósághoz fordulna a perui kormányzat.
A Yale válaszlevelében az egyetem műgyűjteményeinek felelőse, Barbara Shailor kifejtette, "az egyetem elismeri a perui nép kulturális örökségének visszatérésével kapcsolatos érzelmek jelentősségét". Cserébe csupán azt kéri, "ismerjék el méltóképpen a Yale szolgálatait, amelyeket a műkincsek gondozására fordított egy évszázadon keresztül, valamint az ily módon elért tudományos eredményeket".
1820 óta, amikor Görögország először követelte vissza az Elgin-márványokat a British Museumtól, egyre több ország jelentette be igényét korábban elhordott kincseire.