Az oroszországi Frumkin Fizikai Kémiai és Elektrokémiai Intézet kutatói korszerű mikroszkópokkal és lézeres elemzési módszerekkel vizsgálták a csernobili atomerőműből származó radioaktív törmeléket – számolt be róla az Origo.
Az így létrejött anyag a vulkáni lávához hasonlóan áramlott az épület belsejében, majd lehűlve üvegszerű, kőzethez hasonló képződményekké szilárdult.
A kutatók most megállapították, hogy a radioaktív láva jellegzetes fekete-barna színét nagyrészt az anyagba záródott, apró, uránban gazdag részecskék adják.
A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a törmelékben található cirkonkristályok összetett átalakulásokon mentek keresztül. Egyes részecskék többször is megolvadhattak, feloldódhattak, majd újrakristályosodhattak a katasztrófa során.
A Progress in Nuclear Energy folyóiratban publikált eredmények arra utalnak, hogy a reaktor különböző részeiben jelentősen eltérhetett a hőmérséklet és az olvadt anyag összetétele.
A katasztrófa egyik legismertebb maradványa az Elefántláb néven ismert, rendkívül radioaktív képződmény, amelyet a megrongálódott erőmű mélyén fedeztek fel.