A mai kor elsődleges kihívásai között nevezte meg a háborús helyzeteket, az aszályt, a hibrid fenyegetést és a dezinformációt.
A közel hetven európai házelnök és házelnök-helyettes találkozóján Forsthoffer Ágnes felszólalásában hangoztatta, hogy a nemzetközi szabályrendszerek segítenek a határon túli magyarok és a magyarországi kisebbségek jogainak biztosításában.
Az Országgyűlés elnöke a nemzetközi szabályrendszerek megújításáról szóló szekcióban kapott szót pénteken, ahol a parlamentek szerepét vizsgálták a kortárs válsághelyzetek irányításában és megválaszolásában. Forsthoffer Ágnes mellett Numan Kurtulmus, a Török Nagy Nemzetgyűlés elnöke, Lindsay Hoyle, az Egyesült Királyság alsóháza elnöke és Francis Scarpaleggia, a kanadai parlament alsóházának elnöke mondott beszédet.
A magyar házelnök az MTI-nek elmondta, beszédében a nemzetközi rend megújításának eszközei között a multilaterális együttműködést emelte ki, amely „Magyarország számára is nagyon fontos a magyarok határainkon kívül élő tíz százalékát tekintve".
Ugyanilyen hangsúlyt adott a részvételiségnek, „mivel nagyon életszerű megkérdezni a társadalmi csoportokat, akikért dolgozunk, melyek az igényeik, és hogyan lehet őket becsatolni a döntéshozatalba".
Forsthoffer Ágnes az olasz, francia, izraeli, kanadai, szlovén, ciprusi és ukrán kollégájával kétoldalú találkozón is egyeztetett. Elmondta, hogy a bilaterális megbeszélések a személyi kapcsolattartást, valamint a parlamentek közötti együttműködés megerősítését szolgálják: „annak megértését, melyek a közös kihívások, és mely területeken tudjuk a közös munkát szorosabbra fűzni".
Az Országgyűlés elnöke úgy vélte, hogy a parlamentek legaktuálisabb kihívása annak megértése, miként lehet egymással együttműködve megújítani a nemzetközi rendet, hozzájárulva ahhoz, hogy az államok egyre hatékonyabbak kezeljék a problémákat.
Az egyik legérdekesebb találkozónak a női házelnökök különtanácskozását nevezte, amely rámutatott arra, hogy „elfogadottságukért nagyon meg kell dolgozni" – mondta Forsthoffer Ágnes az MTI-nek.
„Hasznos megismerni, más női házelnökök milyen problémákkal szembesülnek. Döbbenetes, hogy mindannyiukat ér nap mint nap bántalmazás, leginkább verbális agresszió. A jó gyakorlatok megosztása segít, hogy együtt tudunk fellépni a helyzet javítására" – hangoztatta.
Az 1975-ben Rómában született Európai Parlamenti Elnökök Konferenciája ötven év elteltével tért vissza az olasz fővárosba. Az Európa Tanács negyvenhat tagállama, az Európai Parlament és más nemzetközi parlamentáris intézmények elnökei, valamint további négyszáz küldött két napon át tanácskozott a római parlament alsóházának üléstermében.