A javaslat szerint a legsúlyosabb büntetést érdemlők közül 12 évet kellene kapnia Leopoldo Luque idegsebésznek, 10-10 évet Nancy Forlini orvosi koordinátornak és Agustin Kosachov pszichiáternek, további egészségügyi dolgozók pedig az ügyészség szerint négy, öt és nyolc év börtönbüntetést érdemelnének.
A nyomozás az argentin labdarúgó otthoni kezelése során történt eseményekre összpontosított, mivel a vád szerint a színhely nem felelt meg a nagyobb műtét utáni ellátási előírásoknak. A hivatalos vizsgálat azt állapította meg, hogy a stáb tagjai „helytelenül, hiányosan és hanyag módon” kezelték őt, s Maradonának jobb esélyei lettek volna a túlélésre, ha megfelelő ápolásban részesül egy egészségügyi intézményben.
Az operáció után Maradonát egy Buenos Aires-i városrészben bérelt házban helyezték el, a vádlottak szerint azért, mert nem akart tovább kórházban maradni. A vád szerint az orvosi csapat tagjai nem követték kellő figyelemmel Maradona állapotának alakulását, sem laboratóriumi vizsgálatokat nem végeztek a mintáin, sem a szívét nem ellenőrizték a halála előtti két hétben. És bár tisztában voltak azzal, hogy a korábbi sportoló milyen súlyos egészségi problémákkal küzd, nem tettek eleget a megmentéséért.
Az ügyészség szerint az argentin ikon egy „horrorházban” töltötte az utolsó napjait, és hosszasan haldoklott magára hagyva,
egyes szakértők szerint a néhai világbajnok akár 12 órán át szenvedhetett a halála előtt, amely 2020. november 25-én, 60 éves korában következett be.
A halál oka akut szívelégtelenség volt, mely tüdőödémához vezetett a futball-legendánál, aki évtizedeken át alkohol- és drogproblémákkal küzdött.