Az állami fenntartású 3400 középiskola közül 400 és 500 közötti azok száma, ahol már pénteken felfüggesztették a tanítást, és "valószínűleg hétfőn is ennyiben felfüggesztik, de a tanítás fokozatosan, részben újraindul" - mondta a tárcavezető a France 2 köztévé és a France Inter közrádió közös műsorában, hozzátéve, hogy "78 iskolai dolgozó" sérült meg "az események kezdete óta".
A bezárások akkor lépnek életbe, ha "a biztonsági feltételek nem teljesülnek" például anyagi okokból vagy azért, mert a dolgozók a demonstrálók "közvetlen célpontjává válnak" - hangsúlyozta a miniszter.
A tárcavezető elmondta:
egyes helyeken szélsőbaloldali aktivisták beszivárogtak a középiskolások tiltakozó mozgalmába, rátelepedtek arra, és rendkívül erőszakosak voltak az elmúlt héten.
"Nagyon egyértelmű, hogy ez veszélyt jelent a munkatársainkra és a diákjainkra is. 78-an sérültek meg az oktatók közül, ilyet még soha nem láttunk. Szándékosan támadták meg őket, azért, mert az oktatási minisztérium alkalmazásában állnak" - mondta a miniszter.
A középiskolások tiltakozó mozgalma szeptember 21-én kezdődött a Párizshoz közeli Créteil Saint-Exupéry nevű gimnáziumában, ahol több tanári állás is betöltetlen volt. Ott a megmozdulás elérte a célját: az intézménybe szerdán három új tanárt neveztek ki, így a diákok befejezték a tiltakozást.
Az eleinte a nagyvárosok elővárosainak középiskoláiban elterjedt tiltakozás pénteken már a nagyobb és közepes városok belsőbb kerületeit is érintette.
Pénteken a középiskolák helyzetét országszerte feszültségek jellemezték.
Laurent Nunez belügyminiszter szombaton azt közölte, hogy a demonstrációk országszerte 735 tanintézményt érintettek, 158-ból pedig erőszakcselekményeket is jelentettek, például tárgyakat dobáltak a rendőrök, tanárok, újságírók felé, kukákat borogattak és gyújtottak fel.
Csak pénteken 1747 embert vettek őrizetbe, hétfő óta ötezer rendbontót.
A diákszervezetek pénteken a tiltakozás folytatására szólítottak fel "konkrét intézkedések" hiányában, de elhatárolódtak az erőszakos cselekményektől.
A középiskolások több emberi és pénzügyi forrást követelnek az állami oktatás számára, a tanárhiány megszüntetésére, az elhanyagolt épületek felújítására vagy a túlzsúfolt órarendek enyhítésére.