Két forgatókönyvet tartanak legvalószínűbbnek. Az államfő vagy kijelöl egy, a szociáldemokrata párt köreibe tartozó miniszterelnök-jelöltet, és nagy valószínűséggel, ha ezt az utat fogja követni, akkor Sorin Grindeanu pártelnököt fogja javasolni, vagy pedig egy technokrata miniszterelnök-jelöltet fog megnevezni – mondta Szakáli István Lóránd, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatója az InfoRádióban.
Arról, hogy melyik forgatókönyv mögé lehetne megfelelő parlamenti többséget szervezni, úgy vélekedett:
ha az lenne a cél, hogy feloldják az immár több mint négy hónapja tartó kormányválságot, ami május elején kezdődött, akkor az első forgatókönyv lenne az esélyes: egy szociáldemokrata miniszterelnök-jelöltet kijelölni,
mert ennek a verziónak lehetne a legnagyobb esélye arra, hogy kormányzati többséget tudjon felmutatni.
De itt is van egy bökkenő – fogalmazott, hozzátéve: valószínűleg ezt a kormányzati többséget csak az AUR-ral, a szélsőséges nacionalista párttal együtt tudná kialakítani a szociáldemokrata miniszterelnök-jelölt, márpedig Nicusor Dan államfő úgy értelmezi a saját mandátumát, hogy őt a román nép arra kötelezte, hogy ne engedje az AUR-t a hatalom közelébe. Tehát ez egy nagyon-nagyon nehéz kérdés – fogalmazott.
Kihívás, hogy a szociáldemokraták úgy alakítsanak kormányt, hogy az AUR ne legyen benne. Akkor ez csak az RMDSZ-szel, illetve a liberális párttal, vagy annak egy részével tudnák létrehozni, de erre jelenleg meglehetősen kicsi az esély – mondta az elemző.
„Jelenleg az AUR hátradől és kér egy kávét, mert a mai román belpolitikai folyamatok az ő malmukra hajtják a vizet”
– fogalmazott Szakáli István Loránd, hozzátéve: a közvélemény-kutatásokban az AUR népszerűsége 40 százalékos vagy afölött is van, és a mostani belpolitikai válsághelyzet elhúzódása tovább erősíti őket.
Ezt erősíti szerinte az AUR-os tömegek számára szimpatikus független szélsőjobboldali Calin Georgescu minapi letartóztatása is, az e körüli mediatikus hangok is tovább erősítik őket. Az AUR arra készülhet, hogy „ha esetleg, amire én minimális esélyt látok,
az elnök mégis előrehozott választásokat írna ki, akkor azt valószínűleg nagy többséggel megnyernék, de ha nem, akkor a 2028-ban következő rendes választásokat mindenképpen nagy eséllyel meg fogják nyerni”.
A romániai magyar párt, az RMDSZ felől nézve jelenleg két fontos célja van – mondta.
- Az egyik, hogy sikerül-e kormányt alakítani, és ezáltal jelentős lépést tenni annak érdekében, hogy azt a mély gazdasági válságot, nagyon rossz gazdasági helyzetet, amibe Románia került, részben az elhúzódó kormányválság miatt is, el lehessen kezdeni felszámolni.
- A másik pedig az, hogy az AUR ne kerüljön a hatalom közelébe.
Jelenleg mindkettő megvalósíthatósága erősen kérdőjeles a szakértő szerint.
Az RMDSZ-szel kapcsolatban kijelentette még, hogy az erdélyi magyarságnak az erdélyi magyarság a legnagyobb barátja.
„Az erdélyi magyarok tehetnek legtöbbet annak érdekében, hogy a politikai szervezetük jó pozícióba kerüljön, és ha arra kerül a sor, hogy újra a választóurnák elé álljanak, akkor ott nagy számban részt vegyenek a magyarok” – emelte ki azzal kapcsolatban, hogy ha az AUR ellenséges az erdélyi magyarsággal, akkor ki lehet „barátságos”. Hozzátette: a politikában nincs barátság, érdekek vannak. Szövetségek persze lehetnek, az elmúlt 35 évben is látható volt, hogy az RMDSZ-nek szinte mindig sikerült úgy helyezkednie a belpolitikában, hogy a hatalomban vagy a hatalom közelében legyen. „Ilyen szempontból az egy jó dolog, hogy az RMDSZ-nek vannak szabad vegyértékei szinte bármelyik román politikai szervezet irányába, kivéve az AUR típusú szélsőségeseket” – jegyezte meg.
A kérdésre, hogy 2026 őszére teljesen letisztult-e, hogy az RMDSZ az egyedüli, amelyik képviseli a romániai, az erdélyi magyarokat, vagy vannak még a magyar képviseleten belül is versengések, az elemző azt mondta: az elmúlt évekhez, sőt talán az elmúlt évtizedekhez képest most úgy tűnik, hogy a kép a lehető legtisztább.
„Nem azt mondom, hogy nincsenek más olyan szervezetek, amelyek az erdélyi magyarság képviseletét tűzik zászlajukra, de talán,
ha az erdélyi magyarságon belül elfoglalt súlyukat és befolyásukat nézzük, azt hiszem, hogy most az RMDSZ a leginkább erőpozícióban lévő erdélyi magyar szervezet.
Igazából potens, az RMDSZ-szel magyar alapon szemben álló szervezet jelenleg nem igazán létezik, legfeljebb bizonyos értelmiségi körökben folyik olyan diskurzus, ami azt próbálja kitalálni, hogy hogyan lehetne politikailag többszínűvé tenni az erdélyi magyarság politikai képviseletét, de egyelőre ennek az eredményei még nem látszanak” – mondta Szakáli István Lóránd, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatója az InfoRádióban.
A cikk alapjául szolgáló interjút Exterde Tibor készítette.