Báthori Bence hangsúlyozta, hogy az új vám egy európai uniós szintű rendelkezés, ami így Magyarországra is érvényes. Itt az Európai Unión kívülről érkező 150 euró alatti értékű csomagok esetében jelent egy új vámtételt, ennek összege alapvetően három euró, és nem csomagonként fizeti a vásárló, hanem termékkategóriánként, tehát ha egy csomagban van például egy telefon és egy pár zokni, az két külön termékkategóriának minősül, tehát ott már 6 euró lesz ez a vámtétel.
A szakértő szerint
a magyarországi, de főleg a budapesti hatása rögtön látszódott, hiszen már a bevezetést követően a Kínából és Hongkongból sokkal kevesebb repülőt indítottak Európa irányába, köztük a budapesti repülőtérre is.
Az Európai Unió adatai alapján Budapest fogadta 2024-ben az ilyen csomagoknak a 11 százalékát, tavaly pedig már a 17 százalékát. De már az első hetekben azt lehetett érzékelni, hogy egész Európában 19 százalékos kapacitáscsökkenés volt az Ázsiából érkező járatok tekintetében, és itt Báthori Bence elmondása szerint kiemelkedett Budapest, ahol 44-46 százalékos volt ez a kapacitáscsökkenés.
A szakértő kiemelte: az ázsiai webshopoknak nem ez volt az első ilyen helyzete, hogy egy új vámteherrel kellett szembenézniük, ugyanis tavaly egy másik nagy piacukon, az Egyesült Államokban hasonló vámot vezettek be.
„Az ő oldalukon is elindult egy átrendeződés új stratégiákkal, például próbálnak abba az irányba menni, hogy az egyenként címzett és közvetlenül a fogyasztónak feladott csomagok helyett inkább áttérnek a nagyobb mennyiségben importált termékekre, és ezeket elhelyezik amerikai raktárakban, és a fogyasztónak már a raktárakból szállítják ki, így elkerülve a csomagonkénti vámtétel megfizetését” – fogalmazott.
Az elemzési szakértő szerint amit a fogyasztó ebből érzékelhet, az például az, hogy
a Temu meg a Shein megjelölheti az árut, mint helyi raktárból származó termék, és akkor úgy érezheti a fogyasztó, mintha amerikait vásárolna.
Hozzátette: azt lehetett még látni, hogy például a Shein esetében ezt a plusz vámtételt követte egy átlagosan 10-15 százalékos áremelés, és ezekből a tapasztalatokból mondhatjuk azt, hogy itt az európai uniós vámtétel esetén is hasonló lépéseket fognak tenni, emiatt felértékelődhetnek az európai raktárkapacitások, amik képesek a fogyasztóknak címzett csomagok kezelésére is.
Ezen felül elterjedhet a Marketplace modell, amivel például a Temura csábíthatnak európai kereskedőket, hogy ők is megjelenjenek ott a termékeikkel, és Európába is inkább nagyobb tételekben hozzák be a termékeket ahelyett, hogy azok egyesével kerüljenek a fogyasztókhoz, nekik címezve.
A cikk Barkóczi Bence interjúja alapján készült.