Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint idén harmadannyi légvédelmi rakétát kapott Ukrajna az előző évihez képest. Hivatalosan a közel-keleti harci cselekményekkel indokolták a szállítmányok csökkentését.
Bendarzsevszkij Anton szerint nem valószínű, hogy kizárólag politikai okok miatt kap Ukrajna kevesebb légvédelmi rakétát. Az ukránok nem kizárólag az Egyesült Államokból, hanem Európából is kapnak például IRC légvédelmi rakétákat, ám abból is kevesebbet.
A kevesebb rendelkezésre álló fegyvernek az is oka, hogy az orosz támadások növekedtek az elmúlt időszakban.
Több rakéta fogy, mint amennyit például az európai vagy az amerikai gyártók le tudnak gyártani.
A posztszovjet térség szakértője szerint az amerikai rakéták számának csökkenése az iráni háborúval van összefüggésben. Ukrajnának leginkább Patriot rakétákra van szüksége, ugyanis ezekkel tudják legnagyobb arányban az orosz, ballisztikus rakétákat elfogni. Az Egyesült Államok ezekből évente 600 darabot képes legyártani. A kapacitást elvileg egyébként a következő években évi 2000-re akarják növelni, de ez a 600 darab egyértelműen nem fedezi azt az igényt, ami most már nemcsak Ukrajnában keletkezik, hanem például az iráni háború miatt az amerikai szövetségeseknél is.
Az Egyesült Államoknak ráadásul ez jó üzlet, hiszen a védelmi rakétákat nem ingyen adják, így érdekükben állna többet gyártani és értékesíteni. Bár Donald Trump amerikai elnök korábban fenntartásokat fogalmazott meg a Patriot rakéták licencével kapcsolatban, a szakértő nem zárja ki, hogy az ukránok is megkapják erre a jogot.
„Nagyon kevés ország rendelkezik erre licenccel. Amerikán kívül csak Japánban gyártanak ilyen rakétákat amerikai licenc alapján, illetve Németországnak van egy korszerűbb és egy kevésbé korszerűbb típusra engedélye” – fogalmazott Bendarzsevszkij Anton, aki szerint Németország mostanában kezdi el gyártani a kevésbé korszerűbb típust.
A szakértő szerint Donald Trump az ankarai NATO csúcstalálkozón megígérte Volodimir Zelenszkijnek, hogy meg fogja kapni Ukrajna a licenceket. Zelenszkij néhány héttel ezelőtt járt Washingtonban, akkor is megkapta ezt az ígéretet, hogy Ukrajna megkapja a licenszgyártás jogát
Bendarzsevszkij Anton szerint azonban a licensz önmagában nem jelenti azt, hogy Ukrajna azonnal képes lesz ilyen rakétákat legyártani, hiszen évekbe fog telni, mire a licenc átadása után kialakítja a az ellátási láncokat és létrehozza magát az üzemet. Ez már inkább a háború utáni szükségleteket fogja fedezni Ukrajna számára az alapítvány igazgatója szerint.
Az orosz-ukrán erőviszonyok kapcsán a szakértő elmondta: tavasszal Ukrajna képes lett mennyiségben és minőségben is olyan csapásokat mérni Oroszországra, ami nemcsak az orosz hátországnak okozott károkat, hanem megállította az orosz előrenyomulást közvetlenül a fronton is. Oroszország 26 négyzetkilométer területet foglalt el. Ez nagyon kevés, hiszen egy évvel korábban, ez több mint 700 négyzetkilométer volt.
Az ukránok nagy károkat tudtak okozni Oroszországnak az orosz logisztikai és kereskedelmi bázisok elpusztításával.
A poszszovjet térség szakértője szerint a háború kezdetén a katonai és a védelmi szektor elpusztítása volt előtérben mindkét félnél, ami ezt követően áthelyeződött az energetikai szektorra. Miután pedig abban is kiiktatták a legtöbb célpontot, vagy károkat okoztak bennük, most, az elmúlt másfél-két hónapban már a logisztikai és kereskedelmi szektor került célkeresztbe.
Közben egy friss felmérés szerint Ukrajna volt főparancsnokát, a jelenlegi londoni nagykövetet, Valerij Zaluzsnijt tartják a legmegbízhatóbb politikusnak Ukrajnában. Zelenszkij csak a hatodik ezen a listán. Bendarzsevszkij Anton szerint mindez azt eredményezi, hogy mostanában nem fogunk választásokat látni Ukrajnában. Az alkotmány egyébként egyértelműen kimondja, hogy hadiállapot idején nem lehet választásokat tartani, de az elmúlt hónapokban Zelenszkij csapata eljátszott azzal a gondolattal, hogy mi lenne, ha a háború ellenére is megpróbálnának szervezni választásokat, mert akkor az elnök nagyon jól állt.
„Zelenszkij most nem vezet és a jelek szerint nem nyerhetné meg ezeket a választásokat – valószínűleg ez az oka, hogy az adminisztráció letett erről a gondolatról” – fogalmazott a szakértő.
A cikk Ignáth Márk interjúja alapján készült.