Donald Trump időnként elrendeli a támadást, majd ugyanazzal a lendülettel vissza is vonja Irán ellen. Ahogy épp áll a konfliktus, azt a kőolaj világpiaci árának mozgásán is lehet követni. Ki áll itt nyerésre? – kérdezte az InfoRádió Kaiser Ferencet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docensét az Aréna című műsorban.
Irán áll nyerésre – fogalmazott a szakértő, hozzátéve: kezdve azzal, hogy amikor megegyeznek bármilyen tűzszünetben, az Irán számára kedvezőbb, mint a konfliktus előtt volt – ráadásul kívülről úgy látszik, hogy Irán akkor fogad vagy utasít el tűzszünetet, ahogy kedve tartja. És kiderült, hogy
Irán képes lezárni a Hormuzi-szorost, és ezt az Egyesült Államok nem tudja megakadályozni.
Vagyis Amerika nem tudja annyira biztosítani az átmenő hajóforgalmat, hogy a hajók egyáltalán meg merjék kockáztatni az utat – mondta Kaiser Ferenc. Az elemző szerint kiderült, hogy Irán bőven elegendő képességgel – drónokkal, ballisztikus rakétákkal stb. – rendelkezik ahhoz, hogy bármilyen kereskedelmi hajót képes legyen jó eséllyel legalább megrongálni, ha valaki megpróbál iráni engedély nélkül átkerülni a szoroson. Irán számára már az is óriási siker, hogy úgy tűnik, a rezsim túléli a háborús konfliktust a világ legerősebb hatalmával és Izraellel szemben. Tehát a sikert nem úgy kell érteni, hogy mondjuk iráni csapatok szállnak partra, és kitűzik az iráni zászlót Washingtonban, erről nyilván szó nincs.
„Arról van szó, hogy az Egyesült Államok nemzetközi reputációja, mintha Trump nem rombolt volna amúgy is rajta eleget, a béka feneke alá került” – fogalmazott Kaiser Ferenc, aki szerint kiderült, hogy az USA nem képes legyőzni Iránt. Meggyengíteni képes volt, sikeresen lefejezték az iráni vezetést – de ezzel meg az a baj, hogy jóval fiatalabb és jóval radikálisabb arcok tűntek fel az iráni felső vezetés közelében, tehát
„sikerült” az iráni vezetést még tovább radikalizálni.
És ezzel Irán „példát mutat” a proxyknak, a helyi helyetteseinek is. Az, hogy Irán túlélte ezt a támadást, jó a Hezbollahnak Libanonban, jó a Hamasznak a Gázai-övezetben, jó a húsziknak Jemenben. Az Egyesült Államoknak pedig csökkent a szövetségesi reputációja – fogalmazott.
Katar, az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia, Kuvait, Jordánia, vagyis az úgynevezett olajmonarchiák azért szövetkeztek az amerikaiakkal, mert az USA garantálta a biztonságukat. Ehhez képest a háború első intenzív szakaszában, és még azóta is újra meg újra, valahányszor fellobbannak a harcok, tömeges iráni drón- és rakétatámadások érik a területüket. Tehát
az Egyesült Államok, mint szövetséges is egy picit leértékelődött, és ezzel párhuzamosan értékelődik fel Kína.
Ráadásul az amerikaiak most nem is nagyon tudnak mit kezdeni a helyzettel, mert jön a „félidős” választás Amerikában, vagyis meg kéne egyezni Iránnal, hogy lemenjen a kőolaj ára, vagyis csökkenhessen majd az üzemanyag ára az USA-ban. Az amerikai szavazók többségét nem érdekli a világpolitika, nem érdeklik a nagy stratégiai folyamatok, ő az alapján szavaz, hogy mennyire érzi magát anyagilag és egyéb szempontból biztonságban – mondta Kaiser Ferenc, hozzátéve: Irán most abban a helyzetben van, hogy nem szorul rá a békére, tehát bármennyit lehet bombázni.
Az irániak pontosan tudják, hogy az ő legyőzésükhöz egy nagyméretű, szárazföldi erővel végrehajtott támadó hadműveletre lenne szükség. Ennek pedig nyoma nincs
– fogalmazott. Legutóbb pakisztáni forrásból jött olyan hír, hogy Amerika korlátozott szárazföldi akcióra készül Iránban, de ez lehet, hogy csak ijesztgetés vagy dezinformáció. Irán területe jóval nagyobb, mint egymillió négyzetkilométer, és 85-86 millió lakosa van. Egy minimum félmilliós haderőt kéne odavinni ahhoz, hogy el lehessen foglalni, és meg lehessen próbálni pacifikálni. De az amerikaiaknak intő leckének ott van az iraki és az afganisztáni háború, amelyek megmutatják, hogy a muszlim világban folytatott nyugati úgynevezett „békeműveletek” hosszú távon biztos kudarcra vannak ítélve – mondta Kaiser Ferenc.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az ukrajnai háború állását is hosszan elemezte az InfoRádió Aréna című műsorában. Többek között elmondta, hogy Ukrajna számára győzelem, hogy megmaradt az államisága, míg Oroszország csigalassúsággal halad a frontvonalon, de azt nem lehet megmondani, ez a nyár bármelyik felet közelebb vitte-e a céljaihoz – fogalmazott. Arról is beszélt, hogy szerencsére érvényesül a „CNN-hatás” az ukrajnai háborúban, ami azt jelenti, hogy egyik fél sem törekszik civilek tömeges meggyilkolására, pedig a képesség kölcsönösen megvan rá. Kaiser Ferenc szerint a modern hadviselésben mindenki a drónok elleni védelemre koncentrál. A szakértő beszélt a legújabb fejlesztésekről, és azt is elmondta, miért jöttek ismét „divatba” a csöves fegyverek, mint a légvédelmi gépágyúk.
Az Aréna műsorvezetője Exterde Tibor volt, a teljes interjút megnézheti, meghallgathatja alább.