Az Európai Parlament legfrissebb elemzése szerint május elejéig sem az iráni, sem a szudáni válság nem növelte érdemben az Európába irányuló menedékkérői mozgásokat. Ebből azonban még nem következik, hogy a későbbiekben sem alakulhat ki erősebb migrációs nyomás – jelezte Dócza Edith Krisztina.
Az elemző szerint elenleg azt látni, hogy uniós szinten megkezdődött annak a vizsgálata, hogy az egyes tagországok, illetve összességében uniós szinten készen áll-e a blokk arra, hogy adott esetben egy újabb olyan menekülthullámot kezeljen, mint amit 2015-ben és 2016-ban is láthatunk.
Mint mondta: „a Frontex jelentései egyelőre azt mutatják, hogy nem igazán indult még meg Európa irányába egy olyan tömeges bevándorlás, ugyanakkor azt hozzá kell tenni, hogy
a menekültmozgások gyakran jelentős késéssel követik a háború kitörését vagy eszkalációját. Ez történt 2015-ben is.
Tehát a szíriai polgárháború már 2011-ben elkezdődött, viszont az Európába irányuló tömeges beáramlás csak négy évvel később gyorsult fel. Ugyanakkor az iráni, illetve a szudáni helyzet is némileg eltér a szíriai forgatókönyvektől.”
A kettő közül egyébként most inkább Irán jelenti az egyik legsúlyosabb, és továbbra is az egyik legnehezebben kiszámítható kockázatot. Az országban több mint 93 millióan élnek, itt egy részleges destabilizáció is jelentős menekültmozgásokat indíthat el – hangsúlyozta Dócza Edith Krisztina.
Iránból azonban nem várható tömeges kivándorlás Európa irányába, hiszen ezt Törökország egyelőre meg tudná akadályozni.
Az elemző kiemelte: „az európai uniós tagországok ma már azért lényegesen erősebb jogi és intézményi eszközökkel rendelkeznek, mint 10 évvel ezelőtt. 2026 júniusától alkalmazandók a migrációs és menekültügyi paktum főbb rendelkezései, július 1-jén pedig életbe lépett a válság és vis maior helyzetekre vonatkozó külön szabályok, emellett pedig jelentősen bővült a Frontex állománya és költségvetése, illetve magánál az ügynökségnél is új válságkezelési szabályok léptek hatályba, ugyanakkor ennek az új rendszernek a működőképességét még nem tette próbára a 2015-öshöz mérhető válság. Tehát hogy ha most az a fő kérdés, hogy az uniós tagországok készen állnak-e, akkor arra azt lehetne mondani, hogy alapvetően papíron igen, a gyakorlatban viszont ezt ténylegesen csak egy újabb menekülthullám esetén tudjuk megállapítani, hogy valóban létezik-e ez a felkészültség vagy sem.”
A migrációs folyamat alakulása tehát nagyrészt attól függ, mennyi támogatást kapnak a szudáni menekülteket befogadó országok és meddig képesek fenntartani ellátórendszereiket.
Várkonyi Gyula interjúja alapján készült az összefoglaló.