Múlt pénteken egy történelminek nevezhető megállapodást kötött Libanon és Izrael. Ez az iráni–amerikai megállapodás árnyékában kevesebb hangsúlyt és figyelmet kapott – mondta Nagy Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője, biztonság- és védelempolitikai szakértő az InfoRádióban, hangsúlyozva: az egyezség pedig valóban történelminek nevezhető, már csak amiatt is, mert
évtizedek óta, 1949 óta nincsen béke Libanon és Izrael között.
Izrael megalakulása után Libanon is egy támadó fél volt, aki a többi arab állammal együtt megtámadta az újonnan megszületett Izraelt. Ezután a felek nem kötöttek békét, hanem egy tűzszünet volt életben az elmúlt évtizedekben – tette hozzá a szakértő, felhívva rá a figyelmet: ehhez képest a mostani megállapodás egyértelműen kijelentett célja, hogy a felek békében éljenek egymás mellett, és mindent megtegyenek azért, hogy a közeljövőben hivatalosan is békemegállapodást kössenek. Ez ebből a szempontból történelmi, és az elemzők egyetértenek abban, hogy egy generáción belül egyszer van egy ilyen lehetőség, hogy Izrael végre közelebb kerüljön a békéhez – mondta.
Az már önmagában is történelmi, hogy Libanon hivatalosan is elismeri Izrael békés és biztonságos létezéshez való jogát
– hangsúlyozta Nagy Dávid. A kérdésre, hogy mi volt az iráni szélsőségesek által vezetett libanoni síita szervezet, a Hezbollah első reakciója, a szakértő azt mondta: a Hezbollah azonnal elutasította ezt a megállapodást.
„Nyilvánvalóan a 14 pontos megállapodás legtöbb pontja a Hezbollah korlátozásáról, leszereléséről szól, már csak amiatt is, mert enélkül Libanon szuverenitása, ami alatt nem csak a területi szuverenitást értem, hanem például az erőszak-monopólium kiterjesztését is, nem valósítható meg” – fogalmazott.
A terrorszervezet azonnal elutasította ezt a megállapodást,
mondván, az ő leszerelésük nem lehet semmilyen fajta feltétele az izraeli paktumnak és kivonulásnak. A Hezbollah polgárháborúval is fenyegetett – tehát egyértelmű, hogy ha a Hezbollahon múlik, akkor meg fogja fúrni ezt a megállapodást, és mindent meg fog tenni, hogy ez a megállapodás ne tudjon életbe lépni, és olyan előrehaladás felé tartson, hogy Libanon és Izrael valóban békét érjen el – magyarázta Nagy Dávid.
Az izraeli katonai műveletek Dél-Libanonban elsősorban a Hezbollah képességeinek a leszerelésére, a Hezbollah kiebudálására irányulnak. Vagyis ha a Hezbollah például növelné a katonai nyomást, a támadásokat az izraeli erőkkel szemben, akkor a megállapodás Libanon és Izrael között nyilvánvalóan nem tudna előre lépni. Ha a Hezbollah újra elkezdené lőni Izrael északi településeit, civil lakosságát, akkor, bár nem Libanon és Izrael között áll fönn ez a háború, hanem Izrael és a Hezbollah között, nyilvánvalóan nem léphetne előre a libanoni–izraeli megállapodás sem.
Hogy a libanoni hadsereg milyen erőt képvisel, tehát például erőből végre tudná-e hajtatni ezt az egyezséget a Hezbollah ellen, erre a szakértő azt mondta: évtizedek óta akut kérdés, hogy
a libanoni haderő nincs olyan állapotban, hogy felvegye a versenyt a Hezbollahhal szemben.
„Erre is utaltam azzal, hogy újra magához kellene ragadnia az államnak az erőszak-monopóliumot. A Hezbollah jelenleg sokkal erősebb katonai képességekkel, létszámmal rendelkezik, és nagyobb fizetést tud adni a saját milicistáinak, mint a libanoni kormány a saját hivatalos haderejének” – tette hozzá Nagy Dávid.
Szóval ezeket a pontokat kellene orvosolnia Libanonnak. Az Egyesült Államok is ígéretet tett, hogy segít ebben Libanonnak, és kapacitálja a nemzetközi közösséget arra, hogy segítsenek a libanoni haderő fejlesztésében, hogy képes legyen a Hezbollah erejét visszaszorítani, és erre ne Izraelnek kelljen lépéseket tennie, hanem saját erőiből meg tudja tenni – fogalmazott, hozzátéve: ebben egyébként Izrael is partner, ez is benne van a megállapodásban. Egyfajta „pilot övezeteket” hoznának létre, ahol fokozatosan megtörténne az izraeli kivonulás, és ezzel párhuzamosan a libanoni haderő pedig fokozatosan átvenné ezeknek a területeknek az irányítását, és bebizonyíthatná, hogy mennyire ütőképes, és mennyire képes távol tartani a Hezbollah erejét ezektől a területektől – mondta.
Nagy kérdés, hogy mi lesz a Hezbollahhal? Egy átlagos országban nem létezhetnek nem állami fegyveres csoportok, beszüntetik őket, a fegyvereiket pedig elveszik. De a Hezbollah leszerelésnek kérdése nagyon nehéz. Nem egy tipikus terrorszervezetről van szó.
A Hezbollah egy több lábon álló „hibrid” terrorszervezet.
- Például politikai pártot működtet, a Hezbollah bent van a libanoni parlamentben, a frakciójuk vétójoggal rendelkezik,
- de a Hezbollah egy komoly szociális hálót is működtet, főleg Dél-Libanonban a síita közösségen belül, ahol oktatást, egészségügyet, nyugdíjrendszert, óvodákat, iskolákat működtet,
- saját tévécsatornája is van a szervezetnek,
tehát egy olyan hibrid szervezetről van szó, ami nem csupán egy klasszikus terrorszervezet, hanem ezen túlmutató politikai, szociális lábbal is rendelkezik, komoly beágyazottsággal a libanoni társadalomban, elsősorban a síita közösségen belül, tehát ezért is nagyon nehéz a szervezet felszámolása – vélekedik a szakértő.
Libanon kaphat segítséget Izraeltől. De az Egyesült Államok is a megállapodás harmadik aláíró fele, és elsősorban ő fog minden segítséget megadni Libanon számára – folytatta Nagy Dávid, aki szerint az európai államok is partnerek ebben. Történelmi okokból fakadóan Franciaország nagyon aktív Libanonban és a libanoni segélyezésben, és még aktívabb szeretne lenni. Egyébként idén februárban még maga az akkori magyar külügyminiszter is ígért támogatást a libanoni hadsereg fejlesztése számára, hogy a célokat, elsősorban a Hezbollah lefegyverzését el tudja érni. Ez egy nehéz cél, hiszen az elmúlt években, évtizedben ez nem igazán járt sikerrel.
2006-ban például ENSZ-határozat született arról, hogy Dél-Libanonban semmilyen más fegyveres haderőnek nem szabadna állomásoznia a libanoni hadseregen kívül.
Az elmúlt évtizedekben ez korántsem valósult meg. Tehát van egy óvatos szkepticizmus az egész megállapodás kapcsán, de olyan kijelentéseket tartalmaz a mostani megállapodás, olyan vállalásokat, olyan célkitűzéseket tesz, amikre ilyen formában, ilyen erősen nem volt példa az elmúlt évtizedben – mondta Nagy Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője, biztonság- és védelempolitikai szakértő az InfoRádióban.
Az interjút Ignáth Márk készítette.