„Több cseppfolyósított földgáz érkezik majd Ukrajnába a Baltikumból. A vilniusi kormányközi konzultációk során megállapodás született a földgáz hosszú távú szállításáról a klaipedai LNG-terminálon keresztül” – idézte a kormányfő közlését az Ukrinform hírügynökség.
Szviridenko megjegyezte, hogy a cseppfolyósított földgáz érkezhet amerikai és közel-keleti termelőktől egyaránt. Az ukrán Naftohaz már korábban is fogadott ilyen szállítmányokat. Az új megállapodások lehetővé teszik ennek az ellátási útvonalnak a megerősítését – emelte ki. Február 26-án a Naftohaz ukrán állami vállalatcsoport első alkalommal importált amerikai cseppfolyósított földgázt Ukrajnába a litvániai Klaipeda kikötőjében található terminálon keresztül – idézte fel az Ukrinform.
Ukrajna kénytelen volt növelni az importot, miután Oroszország fokozta az ország földgáztermelési infrastruktúrája elleni támadásait.
Inga Ruginiene litván miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján Szviridenko azt is elmondta, hogy Ukrajna felajánlotta föld alatti gáztárolóinak használatát.
Az ukrán politikus felajánlotta továbbá azt is, hogy Ukrajna szakértőket küld Litvániába annak érdekében, hogy megtalálják a módját az Oroszország által eltérített ukrán drónok okozta incidensek megelőzésének. Az ilyen esetek miatt az utóbbi időben többször rendeltek el légiriadót Litvániában, valamint a szomszédos Lettországban és Észtországban is.
„Sokat beszéltünk arról, hogy szükség van egy Ukrajnából érkező szakértői csapatra, amely segítene egy megfelelő drónelhárító rendszer kialakításában, valamint egy közös radarrendszer létrehozásában” – mondta újságírói kérdésre Szviridenko. Az ukrán kormányfőt erről azt követően kérdezték, hogy méltatta a litván kormány együttműködését olyan területeken, mint a polgári védelem, az energiabiztonság és a Kijevnek nyújtott katonai segítség.
Mindkét kormányfő hangsúlyozta, hogy agresszorként Oroszország felelős a háború minden közvetlen és közvetett következményéért, beleértve az eltérített drónok becsapódásait is.
A litván miniszterelnök a tájékoztatón amellett száll síkra, hogy Ukrajna a lehető leggyorsabban csatlakozhasson az Európai Unióhoz.
„Ukrajnának 2030-ig teljes jogú EU-tagállammá kell válnia. Ez a folyamat már túlságosan régóta húzódik. Ezért mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy felgyorsítsuk” – mutatott rá Ruginiene. Hozzátette, hogy nagyon fontos lenne, ha most mind a hat tárgyalási fejezetet megnyitnák.
Kestutis Budrys litván külügyminiszter szintén sürgette hétfőn, hogy a csatlakozási tárgyalások haladéktalanul kezdődjenek meg. „Ukrajna EU-tagsága a legfontosabb biztonsági garancia nemcsak maga az ország, hanem egész Európa számára is. Közös érdekünk, hogy Ukrajna teljes katonai erejével, valamint emberi és gazdasági potenciáljával a lehető leghamarabb csatlakozzon közösségünkhöz” – érvelt a litván diplomácia vezetője.