A tárca sajtótájékoztatóján elmondták, az alkotmány legutóbb, márciusban elfogadott változatában nem szerepel „az egyesítésért folytatott küzdelem”, ami szakértők szerint a Phenjan és a Szöul közötti kapcsolatok további romlására utal.
Az új alkotmány ugyanakkor rögzíti Észak-Korea határait is, az északi térségben Kínát és Oroszországot, Délen pedig – hivatalos nevén említve a másik Koreát – „a Koreai Köztársaságot” jelölve meg szomszédos országként, leszögezve, hogy Phenjan „nem fog tétlenül nézni semmiféle határsértést”.
Jóllehet I Dzsemjong dél-koreai elnök 2025-ös beiktatása óta törekszik a két Korea közötti kapcsolatok újrafelvételére, Kim Dzsongün észak-koreai vezető idén márciusban Dél-Koreát „a legbarátságtalanabb ellenséges államnak” minősítette, álságosnak nevezve Szöul kísérleteit az enyhülésre.
A kommunista ország ugyanakkor az Oroszországgal ápolt kapcsolatok mélyítésén dolgozik, amelynek keretében Észak-Korea a többi között katonákat is küldött Moszkva oldalán az ukrajnai frontra, technikai és gazdasági segítségért cserébe.
A két Korea jogilag évtizedek óta hadban áll egymással, az 1950-től 1953-ig tartó koreai háború ugyanis hivatalosan fegyverszüneti megállapodással ért véget, és a mai napig sem született békeszerződés a két ország között.