„Támogatja-e ön az uniós klímapolitikát, amely az emberek megélhetési költségeinek, az energiaáraknak, valamint a gazdasági és mezőgazdasági tevékenység költségeinek emelkedéséhez vezetett?” – így szól az államfő által javasolt népszavazási kérdés.
Nawrocki felidézte: tavaly februárban, még elnökjelöltként megállapodást írt alá a legnagyobb lengyelországi szakszervezettel, a Szolidaritással, melyben megígérte: elnökké választása esetén lépéseket tesz az uniós zöld megállapodás „negatív következményeinek” megfékezésére, és ez ügyben népszavazást is kezdeményez a szenátusnál.
A népszavazás nem jelenti a környezetvédelem elutasítását, és nem irányul Lengyelország uniós tagsága ellen sem – hangsúlyozta Nawrocki.
Hozzátette: a kezdeményezés arról szól, hogy a lengyelek maguk jogosultak a változások ütemének, körének és költségeinek meghatározására, és kifejezné azt a szabad és szuverén döntési jogot, amelyet a lengyelek saját sorsukat illetően alkalmaznának.
A népszavazás szenátusi jóváhagyása az állampolgárok hangja iránti tiszteletet tükrözné, a kezdeményezés elutasítása viszont olyan döntés lenne, amelyről a polgárok is ítéletet mondanak majd – fogalmazott Nawrocki.
Ahhoz, hogy a lengyel parlamenti felsőház (szenátus) jóváhagyja az államfő országos népszavazási kezdeményezését, a szavazatok abszolút többségére van szükség a szenátorok legalább felének jelenlétében.
Egy referendum akkor kötelező érvényű Lengyelországban, ha a választásra jogosultak több mint 50 százaléka leadja szavazatát. Az 1989-es rendszerváltás óta Lengyelországban eddig hatszor tartottak országos népszavazást, ebből kettő lett érvényes.