A jordániai távközlési hatóság bejelentette kedden, hogy blokkolta a királyságban működtetett összes pornográf tartalmú internetes oldalhoz való hozzáférést, megakadályozandó az érintett oldalak használatából adódó „csalásokat” és a „kizsákmányolást”.
Lara al-Katib, a hatóság egyik tisztségviselője közölte, hogy az intézkedés végrehajtását az összes távközlési szolgáltatótól megkövetelik, és a blokkolás „minden olyan weboldalra vonatkozik, amely pornográf tartalmat mutat be jogszerűen vagy illegálisan, magában hordozva ezzel a felhasználókat fenyegető csalások vagy megtévesztések kockázatát”.
A jordániai iszlamista mozgalom egyik parlamenti képviselője üdvözölte a döntést. Dima Tabub a közösségi médiafelületén azt írta: nem véletlenül kérte fel a jordániai kormányt a szóban forgó oldalak blokkolására már 2025 októberében, hiszen egy „kulcsfontosságú” kérdésről van szó.
Az iszlám országokban a pornográf tartalmak bemutatása tiltott, mert az iszlám jog (saría) szerint sérti az erkölcsi normákat. Ezek korlátozása és jogi szabályozása ezért rendkívül szigorú, de a tiltás konkrét indoklása és technikai megvalósítása országonként eltérő. A legtöbb országban a vallási erkölcsnek és a szeméremre vonatkozó előírásoknak a betartásával indokolják a tiltást. Más országok viszont a jordániai példához hasonlóan a felhasználókat fenyegető kiberbűnözésre és biztonsági kockázatokra hivatkozva, az erre a területre vonatkozó törvények részeként blokkolják a pornográf oldalakat.
Az Egyesült Arab Emírségekben 2021-ben fogadták el a kiberbűnözés elleni törvényt, amely pénzbírsággal vagy akár börtönbüntetéssel is büntetheti a pornográf tartalom tárolását vagy továbbítását. Hasonló szabályozás van érvényben Katarban, és a hatóságok mindkét országban alkalmazzák a weboldalak blokkoláshoz szükséges tartalomszűrő szoftvereket.
Jordániában 2023-ban lépett hatályba a kiberbűnözés elleni törvény, amelyet a biztonságos internethasználat védelmére és a rosszindulatú szoftverek veszélyei ellen alkottak meg. A törvény már akkor is nevesítette és büntetendő cselekménynek minősítette a közszemérem megsértését, valamint a pornográfia terjesztését.