A NATO és az Egyesült Államok viszonya uralta az európai politikai közösség kétnapos jereváni csúcstalálkozóját, ahol hangnemváltás történt.
Csiki Varga Tamás, a Stratégia- és Védelemkonzultációs Csoport elemzője az InfoRádióban úgy vélekedett, hogy Európának szüksége van az amerikai biztonsági garanciákra, és ez lehet a hangnemváltozás oka.
„Azt akarják elkerülni – és ebben a NATO-főtitkárnak nagyon fontos közvetítő szerepe van –, hogy hirtelen törés következzen be az Egyesült Államok és Európa kapcsolatában, mert van egy olyan képességcsomag – politikai és katonai elemmel –, amelyet az Egyesült Államok nélkül Európa nem biztos, hogy meg tudna oldani a következő 5-8 éven belül” – tette világossá.
Természetesen nem pusztán a most átmozgatott, önmagában elrettentő erővel nem bíró ötezer katonáról van szó, hanem „stratégiai képességekről”, amelyek
- a NATO alapvető működését
- a 32 tagállamra kiterjedő műveletek végrehajtását, valamint
- a nukleáris elrettentést
A szakértő szerint már tíz éve számolni lehetett azzal, hogy az Egyesült Államok egyszer majd csökkenti európai jelenlétét, mind ez idáig azonban ezt nem kommunikálták az amerikaiak. De hogy kiknek szólt a jelzés, a németeknek, a lengyeleknek vagy az unió egészének, arról azt mondta, tulajdonképpen mindenki magára veheti, de a jelzés kiváltó oka Friedrich Merz német kancellár fellépése volt, a németek egyébként is „be vannak akadva” az amerikai elnöknek Csiki Varga Tamás szerint.
A lengyelek
„Ellenpélda” viszont Lengyelország, amely minden amerikai elvárást mintaszerűen teljesít, erősen Trump-barát, megértő az amerikai elnök nemzetközi politikájával kapcsolatban is, a NATO-képességkövetelményeknek is megfelel, beleértve a védelmi kiadási elvárásokat is; no nem azért, mert a NATO-ra külső veszély leselkedne, sokkal inkább a Donald Tusk lengyel miniszterelnök szerinti „belső bomlás” réme fenyeget. A szakértő szerint ez a belső bomlás abban nyilvánul meg, hogy bár minden szerepel papíron és a szerződésekben, ezek pont annyit érnek, amennyit be lehet tartatni belőlük, a NATO-alapszerződés márpedig nem egy kikényszeríthető dokumentum, sokkal inkább a kollektív védelem magja, az a hit, közös érdek, hogy „meg fogjuk védeni egymást”.
„Amennyiben ezek a garanciák politikai üzenetként nem jelennek meg a valakivel szemben, erősek a kételyek, hogy kimaradna a közös védelmi erőfeszítésből, és ha a legerősebb, legfontosabb szereplő, az Egyesült Államok oldaláról hallunk ilyen hangokat, akkor felmerül az, hogy valóban ez a közös hit megvan-e a kollektív érzelem mögött” – hangsúlyozta Csiki Varga Tamás.
Ezeket a súrlódásokat egyébként szerinte politikai párbeszéddel át lehet hidalni, még akkor is, ha Donald Trump „nem mindig nyitott a párbeszédre”.
Trump csekk-könyve
Hogy kellett-e már tesztelni valaha a külső körülmények miatti közös védelmet, arra 2001. szeptember 11-et idézte fel, az Amerikát ért terrortámadásra reagálva élesítették a Washingtoni szerződés 5. cikkelyét, különböző terrorizmusellenes intézkedések történtek, és ezek mögött Európa is ott állt teljes mellszélességgel, de ehhez hasonló nagyságrendű probléma nem merült fel. Ha az európai hagyományos védelem terén kellene aktiválni a NATO-t valamilyen ügy kapcsán, az azt jelentené, hogy Európában a NATO-tagállamok valamelyikében törne ki háború egy külső támadó szereplő miatt, épp ez a NATO által gyakorolt „elrettentő mechanizmus” lényege.
Szeptember 11. viszont már nagyon régen volt, „Donald Trump csekk-könyvében már nem is szerepel”, ő Csiki Varga Tamás szerint folyamatosan várja is az európai szövetségesektől, hogy demonstrálják az elkötelezettségüket és részvételüket, az iráni beavatkozás kapcsán is hangsúlyozta az elvárásait, de e téren az európaiak „kevésbé voltak nyitottak”, bár az is elég, ha gépeket enged Európa leszállni, megtankolja, átengedi, ez „lehet egy köztes álláspont a kapcsolatok szempontjából”.
„Több ország volt, amely az elején ettől nagyon ódzkodott, és visszautasította az amerikai kéréseket, de egyébként teljesen bevált, több évtizedes modell, hogy az amerikaiak használják az európai bázisokat, tehát ebben megint csak üzenet volt, amelynek háttere, hogy Európának az iráni háború úgymond nem segített sokat” – ecsetelte a szakértő, utalva arra, hogy Európa mérlegelte Iránnak azt az üzenetét, hogy Irán figyeli, ki hogy áll a háborúhoz. „Elsősorban gazdasági és energiaellátási szempontból fontos Európának, hogy minél gyorsabban helyreálljon a rend a Hormuzi-szorosban. Az amerikai számítás egészen más volt, ami miatt elkezdték a háborút, és amiatt egyelőre a békekötés vagy valamilyen nyugvópont megtalálása nincs napirenden, a katonai érvek dominálnak, de Európának ehhez nincs mit hozzátennie.”
Csak párbeszéd
Hogy egyáltalán mire való ez az Európai Politikai Közösség, amelynek a csúcstalálkozójára jöttek össze Jerevánban, arról elmondta, az 2022-ben jött létre Emmanuel Macron francia elnök kezdeményezésére politikai konzultációs fórumként, évente kétszer találkoznak döntően európai vezetők; nem volt eddig jellemző, hogy Európán kívüli szereplőt hívjanak meg rá, de most ott volt Mark Carney kanadai miniszterelnök. Stratégiai döntések nem születnek itt, ez a párbeszéd színtere, eszköze.
A cikk Exterde Tibor interjúja alapján készült.