Nyitókép: Forrás: X / Alan MacLeod

Németország a közel-keleti háború idején is jóváhagyta a Izraelbe irányuló fegyverexportot

Infostart
2026. április 17. 19:29
A múltból fakadóan Németország nemzeti kötelezettségnek tekinti a zsidó állam támogatását. A 2000-ben elfogadott és ma is érvényben lévő német exportirányelvek ugyanakkor tiltják a fegyverszállítást háborús, illetve válság övezetbe. Ennek ellenére a német kormány az Irán elleni háború négy hetében "kivételt" tett.

Erről az izraeli gazdasági minisztérium tájékoztatta az újságírókat. A német kormány a február 28 és március 27 közötti időszakban 6,6 millió értékű exportengedélyt adott ki, és a szállítások ennek jegyében történtek.

Noha az összeg a korábbi fegyverszállítások értékéhez képest nem kimagasló, mégis a maga nemében említést érdemel. A német portálok emlékeztettek arra, hogy hogy a Gázai-övezeti háború idején Németország 2025 augusztus elején korlátozta az izraeli fegyverszállításokat. Pontosabban csak olyan fegyverek szállítását vállalta, amelyeket Izrael nem vet be az övezetben, és azokat csakis önvédelemre használja.

Az Izraellel való szolidaritás nem jelenti azt, hogy minden támogatást - beleértve a katonait is - jóváhagyunk - indokolt akkor Friedrich Merz kancellár

A korlátozás meglehetős feszültséget váltott ki a két ország viszonyában, amit végül Németország enyhített a korlátozás három hónappal későbbi, 2025. november 24-i feloldásával..Ez követően már az első négy hónapban 166,95 millió értékű fegyverszállítmányt hagyott jóvá.

A szállítmány ugyanakkor nem terjedt ki harci fegyverekre, azaz többek között páncélosokra vagy tüzérségi fegyverekre, hanem azokat "egyéb katonai felszereléseknek minősíttetették".

Kivételek azonban a korlátozások ellenére lehetségesek. Ezt példázza Ukrajna támogatása az orosz agresszióval szemben.

Ami pedig a közel-keleti háborút illeti, a német kormány ugyan kezdettől fogva elítélte az iráni rezsimet, ugyanakkor mind az amerikai, mind az izraeli kormányt a háború mielőbbi beszüntetésére szólította fel. Erre utalt, hogy Merz kancellár már háború február 28-i megindítását követő második napon első külföldi vezetőként Washingtonban Donald Trump amerikai elnököt is tájékoztatta.

Legutóbb pedig Izraelt szólította fel a Hezbollah milicíiát célzó libanoni bombázások beszüntetésére. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt pedig konkétan arra, hogy kezdeményezzen béketárgyalásokat a libanoni kormánnyal.”