Nyitókép: Ruma Aktar/Getty Images

Bendarzsevszkij Anton: Putyin már hajlott volna a békére, de Irán miatt elillant a kompromisszumkészsége

Infostart / InfoRádió - Varga Mónika
2026. április 4. 15:19
A legnagyobb gazdasági impaktja jelenleg a közel-keleti helyzet megoldásának van, így az orosz–ukrán konfliktus rendezése másodlagossá vált – mondta az InfoRádió GeoTrendek című műsorában az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója. A szakértő szerint az orosz gazdaság „mentőövet kapott” az olajárak elszabadulásával, Vlagyimir Putyin pedig most már nem mutat olyan nyitottságot a béketárgyalásokra, mint két-három hónappal ezelőtt.

Az iráni háború kirobbanása óta szünetelnek a béketárgyalások az Egyesült Államok, Oroszország és Ukrajna között, Moszkvát már nem kényszeríti semmi sem a megegyezésre, és az USA is másra fókuszál

– mondta az InfoRádió GeoTrendek című műsorában az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója.

Bendarzsevszkij Anton emlékeztetett: az orosz–ukrán–amerikai tárgyalások kisebb megszakításokkal egészen február végéig zajlottak, az azóta eltelt több mint egy hónapban azonban nem tartottak újabb fordulót. Úgy véli, jelen helyzetben

nemcsak az oroszok, hanem az amerikaiak sem erőltetik az egyeztetéseket.

A szakértő hozzátette: a közvélemény számára is ismert, hogy az ukránok javasoltak helyszíneket a tárgyalások megtartására, de az amerikai illetékesek elutasították ezeket, amit azzal indokoltak, hogy amerikai helyszíneket preferálnak.

Egyébként korábban már Floridában is tartottak találkozót ukrán és amerikai delegációk között, de Bendarzsevszkij Anton szerint arra továbbra sem lehet számítani, hogy orosz képviselők az Egyesült Államokba utazzanak tárgyalni. Washington az elmúlt hetekben Iránra koncentrált, és szeretné minél előbb lezárni a közel-keleti konfliktust, a legtöbb energia most erre összpontosul. „Ez egyáltalán nem meglepő, hiszen

a legnagyobb gazdasági impaktja jelenleg a közel-keleti helyzet megoldásának van, így az orosz–ukrán háború most csak másodlagos lett sajnos”

– magyarázta az elemző.

Sajtóhírek szerint Vlagyimir Putyin már hajlott volna valamilyen békemegállapodásra vagy kompromisszumra, amikor kitört az iráni konfliktus. Az év elején még Bendarzsevszkij Anton is optimista volt, és azt gondolta, kedvezően alakulnak az események ahhoz, hogy még idén komolyabb áttörés valósuljon meg a tárgyalásokban. Most már azonban kevésbé optimista ezzel kapcsolatban, mivel

az iráni háború „teljesen átírta a korábbi várakozásokat”.

Mint fogalmazott, már úgy tűnt, hogy az oroszok és az ukránok is rá vannak kényszerülve a kompromisszumra. A moszkvai vezetést főleg a gazdasági faktor érintette erősen, és lapinformációk szerint már az orosz elnök is felfigyelt a gazdasági nehézségekre, ami miatt állítólag már fontolgatta az ukrajnai háború befejezését. Egyes hírek szerint annyira komoly volt a szándék erre, hogy már kijelölték az orosz delegáció tagjait ezekre a tárgyalásokra, ráadásul olyan személyeket kértek fel Moszkva képviseletére, akik kellően felkészültek, és pontosan átlátják az erőviszonyokat, a realitásokat a fronton.

Úgy tűnt, Putyin is komolyan gondolja

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója felidézte, hogy a 2022-es egyeztetéseken Vlagyimir Putyin orosz elnök Vlagyimir Megyinszkij volt kulturális minisztert jelölte ki az orosz delegáció vezetésére, de az a küldöttség „nem volt komolyan vehető”. 2026 elején azonban sajtóhírek szerint Igor Ivanovics Szecsint, a Rosznyefty olajipari vállalat igazgatótanácsának elnökét akarta kinevezni delegációvezetőnek az orosz elnök, ami a szakértő szerint jelzésértékű lett volna, ugyanis

Igor Szecsin Vlagyimir Putyin egyik legközelebbi bizalmasa évtizedek óta. Úgy véli, ő valóban egy olyan személy, akinek lett volna olyan felhatalmazása és súlya, hogy akár érdemi előrelépéseket is el lehetett volna érni a tárgyalásokon.

Bendarzsevszkij Anton úgy fogalmazott, az iráni háború kirobbanásával „ez a kompromisszumkészség elillant”, ami szerinte főleg azzal magyarázható, hogy az amerikaiak figyelme most máshova, a Közel-Keletre koncentrálódik, és nincs olyan külső erő vagy fenyegetés sem, ami megegyezésre kényszerítené az oroszokat. Az elemző szerint korábban Donald Trump felváltva próbált erőt kifejteni Oroszországra és Ukrajnára, „hol Zelenszkijt szidta, hol Oroszországra igyekezett nagy nyomást gyakorolni”.

Néhány hónappal ezelőtt az is felmerült, hogy Washington másodlagos szankciókat fogad el Oroszországgal szemben, miközben „megpróbálták lekapcsolni a rendszerről az orosz szövetségeseket”. Bendarzsevszkij Anton szerint jelenleg nem tapasztalható ez a hozzáállás az USA részéről, tulajdonképpen semmilyen formában nem helyez nyomást a szemben álló felekre. Mint fogalmazott, Oroszország pedig nem is nagyon foglalkozik most az esetleges béketárgyalásokkal, főleg úgy, hogy

az orosz gazdaság „mentőövet kapott” a jelenlegi olajárakkal.

„Vlagyimir Putyin kompromisszumkészsége most nem azon a szinten van, mint két-három hónappal ezelőtt” – összegzett az elemző.

Az InfoRádió GeoTrendek című magazinjának legújabb adását, benne a Bendarzsevszkij Antonnal készült teljes beszélgetést alább hallgathatják meg.

KAPCSOLÓDÓ HANG:
Bendarzsevszkij Anton: Putyin már hajlott volna a békére, de Irán miatt elillant a kompromisszumkészsége
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást
A GeoTrendek magazin 2026. április 1-jei adása
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást