Akár még unalmas is lehetett volna az a csőd- és cégbírósági bíró előtt történő polgári eljárás, amely egy pénzügyi elszámoláshoz kapcsolódott, azonban olyasmi történt, ami egy James Bond-filmbe vagy Black Mirror-epizódba is beleillene – írja a hvg.hu.
Amikor a koronatanú beszélni kezdett, furcsa dolog tűnt fel a bírónak: a felperes tanúja, bizonyos Laimonas Jakštys indokolatlanul hosszú szüneteket tart, mielőtt válaszolna a kérdésekre. De a vádlottak ügyvédje is észrevette, hogy a tanú környezetében zavaró hangokat lehet hallani, ezt a tolmács is megerősítette. A férfit megkérték, hogy vegye le a szemüvegét, ugyanis a védő megjegyezte, hogy léteznek audiokommunikációra alkalmas okosszemüvegek.
Miután ez megtörtént, jött a következő furcsaság, és a tanú mobiltelefonja hirtelen valamilyen hangot kezdett sugározni a belső zsebéből. Amikor megkérdezték tőle, hogy mi ez, akkor a tanú a ChatGPT-re hivatkozott. A bíró azonban hiteltelennek találta ezt a magyarázatot, tekintettel a bíróságon történtekre és a hívások időzítésére.
A BBC beszámolója szerint a bíróság elrendelte, hogy a férfi adja át a telefonját és a szemüvegét az ügyvédjének. Amikor a telefont megvizsgálták, több hívást is találtak egy „abra kadabra” néven mentett kapcsolattól, amelyek közül több egybeesett azokkal az időszakokkal, amikor Jakštys épp a tanúk padján tartózkodott. Amikor erről kérdezték, azt mondta, hogy a kontakt a taxisofőrje, de azt már nem tudta megmagyarázni, miért kezdeményeztek annyi hívást, miközben a bíróságon volt.
Az immáron telefon és szemüveg nélküli tanút még faggatták egy ideig, de egyértelművé vált, hogy gyakran az időhúzásra játszott, mert egyszerűen nem tudta, mit kellene válaszolnia. Végül a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a férfi korábban valós időben kapott segítséget vagy útmutatást.
A bíró írásbeli ítéletben megállapította, hogy az okosszemüveg „egyértelműen csatlakoztatva” volt a mobiltelefonhoz, és hogy a keresztkérdések alatt hívás folyt, amíg a telefont fizikailag el nem távolították. A vallomást teljes egészében elutasították, és az esetet az eljárás integritásának alapvető megsértéseként, nem pedig jelentéktelen szabálytalanságként kezelik.
Mindez kérdéseket vet fel a valós idejű csalásokkal kapcsolatban, és a jövőben ez számos helyen jelenthet majd problémát, nemcsak a tárgyalásokon, hanem például az állásinterjúkon, vizsgákon. Jelenleg talán a szigorú fizikai ellenőrzés, az okos kérdezési technika, a fizikai jelblokkolás lehet a megoldás, illetve a viselkedés alapú kiszűrés.