Franciaország 2007 és 2012 közötti elnökét tavaly szeptemberben ítélte öt év börtönbüntetésre a párizsi büntetőbíróság "bűnszövetségben való részvételért" a 2007-es győztes elnökválasztási kampányának törvénytelen líbiai finanszírozása miatt indított perben.
Bár az ítélet elsőfokú volt, a bíróság - olyan "kivételesen súlyos tényekre" hivatkozva, amelyek "megingathatják az állampolgárok bizalmát a képviselőikben" - úgynevezett halasztott letartóztatási parancsot adott ki az exelnök ellen. A büntetés ideiglenes végrehajtást vont maga után, ami azt jelenti, hogy bár Sarkozy fellebbezett az ítélet ellen, az nem bírt halasztó jelleggel.
Az exelnök három hétig volt őrizetben a párizsi La Santé börtönben, majd szabadlábra helyezték, rendőri felügyelet mellett.
A párizsi büntetőbíróság első fokon bizonyítottnak látta, hogy Nicolas Sarkozy - még belügyminiszterként - 2005-ben megállapodott Moamer el-Kadhafi néhai líbiai vezetővel arról, hogy utóbbi a 2007-es elnökválasztási kampányához törvénytelen módon pénzügyi támogatást ad.
A bíróság kimondta, hogy az exelnök bűnszövetségben való részvétel miatt vétkes, mert "hagyta, hogy egykori közvetlen munkatársai, politikai támogatói és a közvetítők pénzügyi támogatást szerezzenek a líbiai rezsimtől", elvileg a 2007-es győztes elnökválasztási kampány finanszírozásához, mégpedig több millió euró összegben. Ezért öt év letöltendő börtönbüntetésre ítélték "rendkívül súlyos", "legfelsőbb szintű korrupció" miatt.
Az elsőfokú bíróság ugyanakkor nem találta bűnösnek Nicolas Sarkozyt a közpénzzel való visszaélés, a passzív korrupció és a törvénytelen kampányfinanszírozás vádpontjaiban. A nyomozással ugyanis azt nem tudták bebizonyítani, hogy a 2006 januárja és novembere között Líbiából bizonyítottan megérkezett 6,5 millió eurót ténylegesen Nicolas Sarkozy elnökválasztási kampányára fordították - hangsúlyozta a bíróság.
Mindazonáltal úgy ítélték meg, hogy az exelnök valóban hagyta, hogy legközelebbi munkatársai a líbiai hatalomtól kérjenek számára támogatást titkos találkozók során, amelyeket
2005 végén tartottak Líbiában Moamer el-Kadhafi egyik közeli munkatársával, aki akkor körözés alatt állt Franciaországban.
Claude Guéant és Brice Hortefeux későbbi belügyminiszterek 2005 végén többször is találkoztak Kadhafi sógorával, Abdallah Szenuszival, a líbiai titkosszolgálatok akkori vezetőjével, akit Franciaországban életfogytiglani börtönbüntetésre ítéltek az UTA DC-10-es repülőgépe elleni, 170 ember, köztük 54 francia állampolgár életét követelő 1989-es merényletben játszott szerepe miatt.
Az elsőfokú ítélet szerint Nicolas Sarkozy a kenőpénzért cserébe elősegítette Líbia nemzetközi színtérre való visszatérését, és vállalta, hogy "tisztára mossa" a líbiai vezető sógorát.
A fellebbviteli perben kilenc további gyanúsított is újra a bíróság elé áll, köztük Claude Guéant és Brice Hortefeu, valamint Alexandre Djouhri közvetítő, akit első fokon hat év börtönre ítéltek, és Wahib Nacer bankár. A vádlottak padján ül a 2007-es kampány pénztárosa, Eric Woerth volt miniszter is, akinek elsőfokú felmentése ellen az ügyészség fellebbezést nyújtott be.
Ítélethirdetés júniusban várható.