Az ARD közszolgálat médium beszámolója szerint a két legilletékesebb tárca, azaz a belügyminisztérium és az igazságügyi minisztérium vezetője, a konzervatív Alexander Dobrindt és a szociáldemokrata Stefanie Hubig közösen szentesítette az erre vonatkozó reformtervezetet, amelynek célja az eddiginél nagyobb hatáskörök biztosítása a két említett bűnüldöző szervnek.
A szövetségi bűnügyi hivatalnak ez egyfajta születésnapi ajándék is, a BKA ugyanis idén 75 éves. A hivatalt Friedrich Merz kancellár és belügyminisztere külön is üdvözölte, és tevékenységéhez több támogatást, mindenekelőtt több pénzt, illetve eszközt ígért.
A kiszivárgott tervezet szerint a koalíciós pártok, azaz a CDU/CSU és az SPD között teljes volt az egyetértés azzal kapcsolatosan, hogy az illetékes bűnüldöző hatóságok számára "naprakész" digitális hatásköröket kell biztosítani. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy megfelelhessenek a mai biztonságpolitikai kihívásoknak.
Ebben a tekintetben az illetékes német biztonsági szervek gyakran a külföldi hírszerző szolgálatoktól kaptak kulcsfontosságúnak minősített információkat a nemzetközi terrorizmus általi fenyegetések elleni harcukhoz. Ezt a „ráutaltságot” sem a kormány illetékesei, sem a szakértők nem tartották kielégítőnek.
A reformcsomagban vázolt intézkedések többek között előirányozzák a bűncselekményeket elkövetők online felkutatását, és ennek keretében meghatározott feltételek mellett a mesterséges intelligencia használatának engedélyezését.
A tervezettől többek között
azt várják, hogy megkönnyítse a körözött személyek felkutatását, és, mint a belügyminiszter fogalmazott, „láthatóvá tegyék a rejtett kapcsolatokat” .
Elemzők szerint a mesterséges intelligencia segítheti a bűnüldöző szervek munkáját, bár a biztonsággal kapcsolatos, illetve a személyes adatok általa történő elemzése vitatott.
Az igazságügyi miniszter elismerte, hogy egy jogállamban nem minden megengedett, ami technikailag lehetséges.„Megfelelő jogi iránymutatásra van szükség” – idézte az ARD a minisztert.
A tervek a két fő „kiváltságos”, a BKA és a rendőrség mellett nagyobb hatáskörökkel ruháznák a szövetségi migrációs és menekültügyi hivatalt a menedékjog iráni kérelmek elbírálásához. A hivatal a jövőben összehasonlíthatja a személy biometrikus adatait az interneten nyilvánosan elérhető adatokkal. A gyűjtött adatokat csak személyazonosság vagy az állampolgárság megállapítására lehet felhasználni, ezt követően azonnal törölni kell.
A több pontból álló tervezetnek máris bírálói vannak. Aggodalmát fejezte ki a a digitális nyomozási hatáskörök növelése miatt az ellenzéki Zöldek Pártja valamint több polgárjogi szervezet is.