A választók mellett a közvélemény-kutató intézetek is egymással versengenek. Az eddigi, többnyire a különböző médiumok megbízásából készült felmérések nagyjából ugyanat jósolják. Gyengülhet a legerősebb kormánypárt, a kereszténydemokrata CDU, ezzel szemben elsősorban az egykori NDK-hoz tartozott két keleti tartományban tovább erősödhet a radikális jobboldali, az ellenzék vezető erejét képviselő AfD.
Baden-Württemberg után két héttel az ugyancsak nyugati Rajna-vidék-Pfalz tartomány következik, szeptemberben pedig a két említett keleti tartományban, Szász-Anhaltban és Mecklenburg-Elő- Pomerániában, valamint az önálló tartománynak számító Berlinben szavaznak.
Mindez azt is jelenti, hogy nem a külpolitika, hanem a bel-, illetve a gazdaságpolitika foglalkoztatja leginkább az embereket, ami nagy kihívást jelent a tíz hónapja hivatalban lévő Merz-kormány számára.
A Handelsblatt című tekintélyes üzleti napilap azt kívánta feltérképezni, hogy az öt tartományban milyen eredmény születhet, várható-e politikai földrengés, és ha igen, annak milyen következményei lehetnek. Eszerint az említett földrengés a két keleti tartományban várható, a várható következményekkel kapcsolatban azonban az intézetek sem bocsátkoztak jóslatokba. Különösen azért nem, mert az országosan egyre nagyobb népszerűségnek örvendő AfD-től való, „tűzfalként” említett politikai elhatárolódás van érvényben.
Az újság „újított”, felmérése a közvélemény-kutató intézetek adatain alapult. Eszerint az ország harmadik legnépesebb tartományában a CDU vezet 29 százalékkal, a konzervatívokat a Zöldek és az AfD követi 21, illetve 20 százalékkal. A szociáldemokrata SPD-nek 10 százalékot jósolnak.
A sorban következő Rajna-vidék-Pfalzban március 20-én választanak. A felmérés szerint a listavezető itt is a CDU 28,5 százalékkal, a második helyen a szociáldemokraták állnak 24,5 százalékkal, míg az AfD a harmadik helyen 19 százalékhoz jutna.
Az igazi „izgalom” szeptemberben a keleti tartománybeli szavazásokkal kezdődik. Az összesített adatok megerősítették a korábbi előrejeleléseket, amelyek szerint mind Szász-Anhaltban, mind Mecklenburg-Elő-Pomerániában az ellenzéki AfD párt vezet, „utcahosszal”. Az előbbiben szeptember 6-án, míg az utóbbiban szeptember 20-án választanak.
Szász-Anhaltban és Mecklenburg-Elő-Pomerániában a párt jóvall 30 százalék feletti eredménnyel számolhat, míg a CDU és az SPD jelentős lemaradással utánuk „kullog”.
Közben Szász-Anhaltból olyan hírek is érkeztek, amelyek szerint a tartományban inog az említett tűzfal, és egyes kereszténydemokrata képviselők együttműködést sürgetnek a kirekesztett AfD-vel.
A „CDU-bástya” Berlinben ugyanakkor szilárdnak bizonyult. Az önálló tartományi rangú fővárosban ugyancsak szeptember 20-án szavaznak, és egyelőre csak a koalíciós partnerpárt kérdéses.
Januárban elnökválasztás jöhet
A legfrissebb, parlamenti forrásokra hivatkozó értesülések szerint ugyanakkor választásokkal kezdődik majd a 2027-es év is. Január 30-án választják meg ugyanis Németország következő államfőjét, a hivatalban lévő Frank-Waltzer Steinmeier elnök utódját.
Steinmeier tíz évnyi államfői pályafutása, két elnöki megbízatás után harmadszor immár nem indulhat újra a tisztségért. Az új elnököt az alkotmány szerint legkésőbb 30 nappal Steinmeier mandátumának 2027. március 18-i lejárta előtt kell megválasztani.
Julia Klöckner, a Bundestag elnöke az értesülések szerint január 30-ra hívta össze a szövetségi konventet az utód megválasztására. A konvent a parlamenti pártok, illetve a tartományi parlamentek képviselőiből áll, egyetlen feladata az elnök megválasztása.
Steinmeier a szövetségi köztársaság 12. elnöke. A tisztséget eddig csak férfiak töltötték be, ez azonban 2027-re megváltozhat.
Egyre erősebb ugyanis az a követelés, hogy Németország következő államfője nő legyen.
A napokban ezzel kapcsolatban felmerült a korábbi kancellár, Angela Merkel neve is. Ő azonban – legalábbis egyelőre – határozottan elvetette ezt.
Többen sürgetik azt is, hogy az új elnök ne politikus legyen.