A tavalyi rendelet rendkívüli feszültséget váltott ki Németország és a szomszédos államok, mindenekelőtt Lengyelország viszonyában. De szinte kivétel nélkül tiltakoztak a „többiek” is, köztük Ausztria és Svájc. Varsó elsőként hasonló ellenintézkedést jelentett be.
A belügyminiszteri rendelet előirányozta, hogy rendkívül szigorú ellenőrzést végeznek, a Németországba igyekvő menedékkérőket visszafordítják, az illegális bevándorlókat a határon azon nyomban visszatoloncolják. Megerősítették az ehhez szükséges állományt is, azaz a határőrség munkáját segítendő újabb rendőri erőket rendeltek ki.
Az intézkedést átmeneti jelleggel hirdették meg, azóta azonban érvényben volt. Eredetileg március 15-én járt volna le, Dobrindt azonban a határidőt ezúttal újabb hat hónappal „kitolta”. A Bild című lapnak nyilatkozva ezúttal is azt hangsúlyozta, hogy
a szomszédos országokkal való határok ellenőrzésének hosszabbítása a német menekültpolitika „átszervezésének” egyik fő eleme.
Az újság német kormányzati forrásokat idézve utalt ugyanakkor arra, hogy a vonatkozó értesítést előbb postázzák az Európai Bizottságnak. Mivel a schengeni övezeten belül általában nem terveznek rendszeres ellenőrzéseket, a bizottság tájékoztatása sürgősséggel „kötelező”.
Az intézkedéssel kapcsolatban maga a kancellár egyelőre nem nyilatkozott. Múlt év májusában azonban Merz volt az, aki – elsősorban a lengyel reagálás nyomán – szinte azonnali „tűzoltásba” kezdett. Rögtön Lengyelországba utazott, ahol Donald Tusk miniszterelnököt igyekezett nyugtatni.
Miután a tavalyi év decemberében az EU tagállamai megállapodtak a menekültpolitika közös szigorításában, a kancellár kijelentette, hogy a belső határokon történő ellenőrzések megszüntetésére számít. Utalt arra is, ő maga ezt a határellenőrzést mindig is korlátozott időtartamú intézkedésnek tekintette.