Vizsgálat indult Kína legmagasabb rangú katonai vezetője ellen. Sajtóhírek szerint korrupció és a kínai atomtitkok kiszivárogtatása miatt nyomoznak ellene.
Salát Gergely sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa szerint hatalmi harc állhat az eljárás hátterében, ahogy az elmúlt években eltávolított többi katonai vezető esetében is. Nem nagyon ismer viszont olyan embert, aki jó lelkiismerettel azt mondhatná, hogy pontosan tudja, hogy mi folyik a kínai központi katonai bizottságban, illetve a felső vezetésben, tehát alapvetően csak találgatni lehet.
A mostani eljárással kapcsolatban két lehetséges forgatókönyvet említett:
- Csang Ju-hszia valóban korrupt, és atomtitkokat szivárogtatott ki;
- hatalmi harc zajlik, Hszi Csin-ping folyamatosan próbálja úgy megszilárdítani az uralmát, hogy azokat a vezetőtársait, akik vélt vagy valós riválisai lehetnek, időről időre rituálisan eltávolítja a környezetéből.
„A legnagyobb valószínűsége annak van, hogy mind a két tényező fennáll; ilyen magas rangú tábornokok nem fognak sima bűncselekményeket elvinni, de hát az is elég valószínű, hogy ismerve a kínai népi felszabadító hadsereg viszonyait, bizonyos korrupciós bűncselekmények, tisztségek adásvétele elég könnyen előfordulhatott a tábornok esetében is” – mutatott rá Salát Gergely.
2023 nyara óta Hszi Csin-ping különféle vizsgálatok alá vonta már a hadsereg, a légierő és a haditengerészet vezetőit is. A szakértő szerint ez a hatalmi harc része.
„Kínában a hadseregnek más jelentősége van, mint nálunk. Ott
már a császárkorban is a hadsereg buktatta meg a dinasztiákat egy áruló vagy lázadó tábornok révén, és maga a kommunista párt is polgárháborúval került hatalomra a hadsereg segítségével.
Azóta is ez a '40-es évekbeli győzelem adja meg a legitimációját. Ahogy Mao Ce-tung mondta, a hatalom a puskacsőből nő ki. Ezt most is tudják a vezetők” – ecsetelte.
Szerinte a mindenkori pártvezetőnek tisztában kell lennie azzal, hogy ha ő nem kontrollálja a hadsereget, a tábornokokat, akkor Damoklész kardjaként folyamatosan ott lebeg a feje fölött, hogy megpuccsolják, ellehetetlenítik, megdöntik a hatalmát. Ezért mindig minden kínai politikai vezető első számú prioritásnak tartja a hadsereg kontrollálását, ami „Hszi Csin-pingre különösen igaz” – mondta.
De arra is figyelmeztetett: az, hogy Hszi Csin-ping megszilárdította a hatalmát, nem jelenti azt, hogy a politika megszűnt volna, a hatalmi harcok, a klikkek, érdekcsoportok küzdelmei a befolyásért csökkent volna. Ez az elmúlt tizenegynéhány évben is folyt, a hadsereg is részt vett benne.
„Egy tábornok Kínában nemcsak tábornok, hanem politikai szereplő is. Nézzük Csang Ju-hsziát: ő a Központi Katonai Bizottság alelnöke volt, rögtön Hszi Csin-ping alatt helyezkedett el a hierarchiában, a kínai politika egyik legfontosabb szereplője volt. De a politikai küzdelmekben vannak nyertesek, vesztesek is, és úgy tűnik, hogy valamilyen oknál fogva Hszi Csin-pingnek időről időre meginog a bizalma a tábornokaiban. Ennek a következményei hullámokban jönnek, a legutóbbi hullám 2023-ban kezdődött, amióta lecserélt jó néhány katonai vezetőt. De már a hatalomra kerülése után megkezdődött a hadsereg megtisztítása, úgyhogy
most már azokat távolítja el a hadsereg éléről és küldi börtönbe, akiket ő ültetett a pozíciókba azok helyett, akiket még az előző hullámban leváltottak vagy megbüntettek”
– mutatott rá Salát Gergely.
Hogy ennek a leváltáshullámnak lehet-e köze egy Tajvan elleni esetleges támadáshoz, arról azt mondta, a kínai politika alapvetően belpolitika-centrikus, és ha ilyen hatalmi mozgások vannak, ráadásul leszámolás jellegű fellépés történik a kínai vezetés egyik legfontosabb tagja ellen, annak mindig belső okai vannak.
„Sőt tulajdonképpen
a Tajvan elleni esetleges fellépést meg is nehezíti,
hiszen egy kínai politikus vagy egy katonatiszt sosem egyedül van, ilyenkor viszi magával a bukásba mindazokat, akiket annak idején ő nevezett ki, akik a bizalmasai voltak. Tehát itt nem egy, hanem több száz magas rangú katonatiszt fog így vagy úgy kikerülni a hatalom közeléből” – világított rá. Hozzátette: a kikerülőket pótolni kell új emberekkel, de amíg zajlanak ezek a személyi mozgások, addig tisztességesen egy hadjáratra sem lehet felkészülni. A dolgok ilyenkor emiatt lassulnak, meg is bénulhatnak.
Salát Gergely úgy vélekedik, sokkal fontosabb Hszi Csin-pingnek a hadsereg feletti kontroll, mint a tajvani ügyek gyors rendezése.