2015 júniusában 124 ezer illegális bevándorló érkezett Görögországba, főként Szíriából, Afganisztánból és Irakból. Augusztusban pedig már naponta átlagosan 100 hajó hozott menekülteket az országba és a tengeri szigetekre. A gazdasági következmény nem maradt el. A 2016-os évben már egyértelműek voltak a visszaesések mind a bevételek, mind a foglalások terén.
Megváltoztak a turisztikai célpontok is,
tehát a kedvelt desztinációknak a köre, míg korábban Kosz, Leszbosz, Hiosz, Szamosz szigetei voltak azok, amelyek a leginkább a turisták részéről látogatottak voltak – mondta el Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány nemzetközi kapcsolatok elemzője.
A migrációs válságot követően inkább a kontinentálisabb területekre, illetve más szigetekre kezdtek el nagy számban foglalásokat indítani a turisták, amelyek kevésbé voltak érintettek a mentőhajók vagy az illegális bevándorlók által. Ez a tendencia érdemben azóta sem változott, hiszen
a balkáni útvonalon fekvő szigetek ma is kitettek a kisebb migrációs hullámoknak.
A turisták biztosra szeretnek menni, ezért inkább Rodosz, Kréta, Zákinthosz és Szantorini területeire foglalnak. De ez nem csak Görögországban megfigyelhető, például Spanyolországban, Olaszországban vagy Máltán a 2015–2017 közötti időszakban nagyon hasonló tendenciák játszódtak le, és nagyon hasonló eredményekre jutottak.
A többi érintett országnál is megváltoztak a turisták által kedvelt desztinációk.
Az elemzés kitér arra is, hogy az illegális bevándorlók számos alkalommal tettek kárt a helyi épített örökségben. Egy görög minisztériumi jelentés szerint 2015 és 2020 között majdnem 2400 templomot érintett betörés, lopás, szentségtörés vagy vandalizmus.
A kutató szerint a görögországi menekültválság több fontos tényre is rávilágított. Az Európai Uniónak és az érintett államoknak is szolidaritásra, kooperációra és intézményfejlesztésre van szüksége, főképp abban, hogy ez a migrációs kérdés ez ne egy fragmentáló erővé, hanem egy közös kihívássá váljon, amelyet a közös politika tud majd kezelni. Másrészt megmutatkozott a koordináció hiánya Görögországon belül is, egy sokkal koordináltabb rendszerre, struktúrára lett volna szükség – mondta el Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány nemzetközi kapcsolatok elemzője az InfoRádióban.
Görögországban a turizmus a nemzetgazdaság meghatározó ágazata, amely évről évre egyre nagyobb arányban járul hozzá a GDP-hez, egyes becslések szerint 2028-ra a 21,3 százalékot is elérheti ez az arány.