A volt elnök a bíróság tájékoztatása szerint nem hagyhatja el Franciaországot, és nem léphet kapcsolatba a büntetőügyében szereplő személyekkel, így a többi vádlottal és a tanúkkal, továbbá megtiltották számára azt is, hogy kapcsolatba lépjen Gérald Darmanin igazságügyi miniszterrel, akivel jó a személyes viszonya.
Ügyében a fellebbviteli tárgyalás várhatóan tavasszal kezdődik el. Hétfői meghallgatása során Sarkozy - aki videókonferencián, akkor még a börtönből jelentkezett be - ismét hangoztatta ártatlanságát.
"Sosem hittem volna, hogy 70 évesen megtapasztalom, milyen a börtön;
rám kényszerítették, én pedig átéltem. Nehéz, nagyon nehéz" - jelentette ki, de köszönetet mondott a börtön személyzetének, amely, mint mondta, "átsegítette ezen a szörnyűségen". A volt államfő beszélt arról is a bíróságnak, hogy sosem kért semmiféle pénzügyi segítséget a Líbiát 1979-től 2011-ig diktatórikus eszközökkel irányító Moammer Kadhafitól.
Nicolas Sarkozy leszögezte: "soha nem ismernék be olyasmit, amit nem követtem el". A francia jog általános szabályként írja elő a szabadlábra helyezést a fellebbezésig, a fogva tartást pedig csak azok esetében alkalmazzák, akiket a bíróság veszélyesnek minősít vagy akikről feltételezhető, hogy elhagyják az országot.
Sarkozy ügyvédje, Christophe Ingrain elmondta: jelenleg a legfontosabb feladat a fellebbezési tárgyalásra való felkészülés. Jean-Michel Darrois, Sarkozy egy másik jogi képviselője hangsúlyozta, hogy
bár védence "erős, robusztus ember", a börtönélet "nagy szenvedést és fájdalmat" okozott neki.
Sarkozyt szeptember 25-én ítélték börtönbüntetésre, a bíróság pedig mellékbüntetésként öt évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától, valamint 100 ezer euró (39 millió forint) pénzbüntetés megfizetésére kötelezte. Az ítélet szerint az exelnök bűnszervezetben való részvételben vétkes, azonban nem találták bűnösnek közpénzzel való visszaélés, a passzív korrupció és a törvénytelen kampányfinanszírozás vádpontjaiban.