A brazil legfelsőbb bíróság bíráiból álló testület 27 év és három hónap börtönbüntetésre ítélte Jair Bolsonaro volt elnököt puccskísérlet vádjával. A vádpontok egyike szerint a 2022-es elnökválasztási verseny elvesztését követően részt vett a vetélytárs, Luiz Inácio Lula da Silva ellen egy olyan összeesküvésben, amelynek részeként Lula, továbbá Geraldo Alckmint, Brazília megválasztott alelnöke és Alexandre de Morais, a legfelsőbb bíróság egyik tagjának a meggyilkolását is tervezték. A vádpontok között szerepelt továbbá részvétel fegyveres bűnszervezetben, a demokratikus jogállamiság erőszakos eltörlésére tett kísérlet, erőszakos károkozás és műemlékvédelem alatt álló örökség megrongálása.
Jair Bolsonaro vádlott-társait szintén elítélték a puccskísérletben való szerepük miatt. Braga Netto tábornok, Bolsonaro korábbi védelmi minisztere és 2022-es választások alelnökjelöltje 26 év börtönbüntetést kapott. Almir Garnier admirális 24 évet, Augusto Heleno tábornok 21 évet, Paulo Sérgio Nogueira tábornok pedig 19 évet. Mauro Cid alezredest, aki együttműködött a nyomozásban, két év börtönbüntetésre ítélték.
„2023 januárjában aznap, amikor át kellett volna adnia a hatalmat a 2022 végén megválasztott Lulának, volt egy felkelés, zavargás, az elnöki palotába, a legfelsőbb bíróság épületébe és a kongresszusba is betörtek több ezren. Az ottani épületőrség nem tudta őket visszatartani, aztán jött a rendőrség és a katonaság, az emberek egy részét elfogták, egy részét elzavarták. Ezt követően indult nagyszabású nyomozás, kiderítendő, hol voltak a rendőrök, miért nem őrizték ezeket az épületeket, lassan kiderült, hogy ez egy szervezett akció volt, azt kellett már csak megtudni, ki szervezte, ki vett benne részt” – idézte fel a történteket az InfoRádió megkeresésére Nagy Sándor Gyula.
A Budapesti Corvinus Egyetem professzora hangsúlyozta, hogy a bírósági ítélet ennek a folyamatnak a lezárása. Mint felidézte, a rendőrség másfél évvel ezelőtt kihozott egy hosszú, majdnem ezer oldalas anyagot arról, hogy ki hol, miben vett részt. „Elég egyértelműen kiderült, hogy Bolsonaro körül különböző miniszterek – például igazságügyi, honvédelmi, nemzetbiztonsági –, katonai vezetők, mintegy 1500 ember tudott arról, hogy mi készül, és aktívan szerveztek gyakorlatilag egy puccsot” – mondta a latin-amerikai térség szakértője.
Az egyik vádpont az volt, hogy az utasításokat Jair Bolsonaro adta ki, ő szervezte az egészet, vagyis államellenes szervezkedést hajtott végre, az államrend megdöntésére tört; az államcsíny tényét még az a bíró is helyben hagyta, aki Bolsonaro megbüntetése ellen szavazott.
A büntetési tételről elmondta, lehetett volna 30 évet is adni, csakhogy ennek egy 70 éves ember esetében szerinte nincs értelme, az csak a kérdés, hogy haláláig börtönben marad-e. Ugyanaz a bíróság, amely a döntést hozta, egy nagyobb plenáris ülésen fog arról szavazni, hogy ténylegesen meddig marad majd börtönben a volt elnök, illetve mit kezdenek a fellebbezéssel; Nagy Sándor Gyula nem hiszi, hogy azt jóváhagynák.
Amire viszont lehet esélye, hogy ne is kelljen börtönbe vonulnia, házi őrizetben töltheti így a kiszabott büntetést.
Arról, hogy a döntés precedensértékű-e, igennel felelt a szakértő, azóta, hogy Brazíliában a nyolcvanas években visszaállt a demokrácia, nem volt ilyen jellegű bűncselekmény.
Vádpont volt az is, hogy a mostani elnököt, Lulát, az ő alelnökét, a legfelső bíróság elnökét meg is gyilkolják. „Ez is része volt a tervnek. Nem is az a kérdés, hogy volt-e ilyen terv, illetve hogy sokan részt vettek-e benne, hanem az, hogy Bolsonaro utasítást adott-e erre, tudott-e erről. A kérdés megosztja a társadalmat, ha nem is fele-fele arányban, de azért van egy komoly Bolsonaro-hívő rétege Brazíliának, 40 százalék körüli a társadalomban, amely azt gondolja, hogy Bolsonaro tényleg a messiás, és nem csak a második keresztneve az, és ő menthetné meg a kommunistáktól Brazíliát, és van egy 50 százalék körüli réteg, amely pedig azt mondja, hogy Bolsonaro igenis bűnös, és diktátor akart lenni” – folytatta.
A rendőrségi jelentés és rengeteg bizonyíték alapján azt majdnem 100 százalékos biztonsággal el lehet mondani, hogy tudott arról, ami készül. „Az, hogy erre ő adott-e utasítást vagy az ő ötlete volt vagy a körülötte lévőké, ezzel lehet esetleg vitatkozni. A bírók is ezen vitatkoztak, és ezért nem volt egyhangú a döntés, hanem többségi, de már eleve az, hogy egy elnök tud arról, hogy meg akarják dönteni a következő, demokratikusan megválasztott elnököt, és nem tesz semmit, már önmagában bűnrészesség lenne” – jelentette ki Nagy Sándor Gyula.