A Zápád 2025 igen rossz emlékeket ébreszt az Atlanti-szövetség tagországaiban, mivel a legutóbbi ilyen manőver lényegében az Ukrajna elleni háború nyitányának bizonyult. A 2021. szeptemberében rendezett hadgyakorlat után az orosz katonák nem tértek vissza a laktanyáikba, hanem Fehéroroszországban maradtak és felkészültek az szomszédos ország lerohanására.
Az aggodalmakat tovább növeli az is, hogy a Zápád 2025-ön először fogják gyakorolni a legújabb orosz ballisztikus rakéták, az Oresnyikek telepítését és az indítását is. A 2500-5500 kilométeres hatótávolságú fegyver azért különösen veszélyes, mert kifejezetten úgy tervezték, hogy a lehető legnehezebb legyen az ellene való védekezés.
Már a kilövése sem szokványos, mivel a hordozójárműről úgynevezett hideg indítással startol. Ilyenkor a rakétát nagy nyomású, hideg gázzal lövik ki az indító tubusból, és csak egy bizonyos magasság elérése után indul be a hajtómű. Ezzel a módszerrel elkerülhető, hogy a forró gázok kilövellése alapján az ellenség felderítse és beazonosítsa az indítóállást.
Az Oresnyik röppályája is eltér egy hagyományos ballisztikus rakétáétól. A kilövést követően úgynevezett nyomott útvonalon (angolul depressed trajectory) repül, vagyis nem lép ki a világűrbe, hanem sokkal alacsonyabban, a légkör határán száguld a célja felé. A jelentősen rövidülő a repülési idő miatt tovább csökken a védők esélye arra, hogy ellenrakétát indítsanak. Végül a becsapódás előtt a harci rész elképesztő tempóra, a hangsebesség tízszeresére, 12 300 km/h sebességre gyorsul. Csak összehasonlításul: egy klasszikus ballisztikus rakéta ezen a szakaszon legfeljebb ennek a felével tud repülni.
❗️Russia is launching mass production of the "Oreshnik" missile system.
— Zlatti71 (@Zlatti_71) August 4, 2025
✔️ Range – 5500 km
✔️ Speed – 10 Mach (12,380 km/h!)
✔️ Warhead power – 1.5 tons
? Already proven in action: in November 2024, the system successfully struck the "Yuzhmash" plant in Dnepro.
?? New… pic.twitter.com/Rx09bGHejK
Az iszonyatos sebességgel száguldó töltetek még manőverezni is tudnak, ami tovább bonyolítja az elfogó rakéták dolgát. Az Orsnyiknek ugyanis nem egy, hanem hat robbanófeje van, amik külön-külön célra irányíthatóak. Ezek még további kisebb tölteteket is tartalmazhatnak, jelentősen növelve ezzel a pusztító erőt.
A fegyvert alapvetően nukleáris harci rész hordozására tervezték, ám hagyományos robbanófejekkel is felszerelhető, igaz, a meglehetősen gyenge a találati pontosság miatt atomtöltetek nélkül jócskán csökken a hatékonysága. Míg a nyugati rakéták 30 méteren belül képesek becsapódni, az Oresnyik csak egy kilométeres pontossággal tudja eltalálni a célját. Ennek dacára azért az új orosz rakéta mégiscsak félelmetes fegyver – állapította meg az Army Recognition.
A szaklap is azon a véleményen van, hogy a nemrég gyártásba vett Oresnyik rendkívül komoly fenyegetést jelent az európai országokra még akkor is, ha konvencionális robbanófejekkel szerelik fel. Amikor 2024. november 21-én Moszkva először vetette be Ukrajna ellen, igencsak nagy meglepetést okozott. A védők napokig nem tudták azonosítani, hogy mivel csaptak le az oroszok a Dnyiproban lévő Pivgyenmas cég telephelyére. Ugyan a rakéta nem hordozott robbanó tölteteket, a hatalmas sebességgel becsapódó súlymakettek is szörnyű pusztítást okoztak. A BBC helyi beszámolókra hivatkozva azt jelentette, hogy a becsapódások után három órán át lehetett robbanásokat hallani. Ezen a videón a találatok láthatók:
PUTIN has removed all Restrictions on the use of 'ORESHNIK' IRBM against... https://t.co/yu4kJGEeHP via @YouTube pic.twitter.com/nxjCwQiFJB
— TshirtRadical (@TShirtRadicaI) August 6, 2025
Az Oresnyik első bevetése azonban mégis inkább a megfélemlítést szolgálta. Vlagyimir Putyin orosz elnök egyrészt ezzel akarta megtorolni az orosz hátországot ért ukrán dróncsapásokat, másrészt így üzent Kijev nyugati szövetségeseinek: ne szállítsanak olyan fegyvereket, amelyekkel mélységi támadásokat lehet végrehajtani. Az Army Recognition úgy véli, hogy a szeptemberre tervezett hadgyakorlat is határozott, fenyegető üzenet a Nyugat felé.
Noha Moszkva és Minszk azt állítja, hogy a NATO lengyelországi, litvániai valamint lettországi hadgyakorlataira reagál, az előzmények ismertében az akár 150 000 katona és az Oresnyik rakéták felvonultatása mindenképpen agresszív lépésnek számít. Ráadásul a gyakorlat hevében veszélyesen megnőhet egy nukleáris rakéta téves indításának esélye. Ennek következményei pedig messze túlmutathatnak Ukrajna határain.