Az Ulchi Freedom Shield névre hallgató hadgyakorlat most kezdődött, és egészen augusztus 28-ig fog tartani. A 11 napos hadgyakorlatot minden évben megrendezik, és alapvetően defenzív jellegű, igen átfogó, minden műveleti színtéren zajlik. Terepen és virtuálisan is gyakorlatoznak ilyenkor, és különböző egységek bevonásával igyekeznek szinten tartani és növelni a dél-koreai és amerikai csapatok interoperabilitását, a közös felkészültségüket – mondta el Nagy Angelina, a Magyar Külügyi Intézet kutatója az InfoRádióban.
Tulajdonképpen azt szimulálják a dél-koreai és amerikai erők, hogy mi történne, ha Dél-Koreát megtámadnák.
A legvalószínűbben Észak-Korea felől érkezne egy ilyen támadás. Azt tesztelik, hogyan védenék meg az országot ilyenkor.
Észak-Korea igen rosszul szokott reagálni, provokációnak szokta megítélni ezt a hadgyakorlatot, de a többit is, hiszen évente nem csak ez a hadgyakorlat zajlik Dél-Korea és Amerika között. Most is, mint mindig, elítélő nyilatkozatot adtak ki, de az figyelemre méltó, hogy idén némileg visszafogottabb nyelvezettel ítélték ezt katonai provokációnak Észak-Korea ellen. Bár még nincs vége a hadgyakorlatnak, majd meglátjuk, mi lesz a vége, de egyelőre mindenképpen visszafogottabb a válasz a szokásosnál. Az is előfordult, hogy atomtesztet hajtottak végre. Most úgy néz ki egyelőre, hogy ilyen nem lesz – tette hozzá Nagy Angelina.
Minden fél egy kicsit puhatolózik, és készülődik arra, hogy esetleg tárgyalások lesznek Kim Dzsong Un és Donald Trump között.
Arra a kérdésre, hogy most milyen az általános viszony Észak és Dél-Korea között, a kutató azt mondta: eléggé kiélezett, de az új dél-koreai elnök, I Dzsemjong, akit júniusban iktattak be, tudatosan igyekszik olyan politikát folytatni, amivel csökkentené a feszültségeket. Az elődje, a katonai jogrend miatt megbuktatott Jun Szogjol kifejezetten keményvonalas Észak-Korea-politikát folytatott, ahogyan általában a dél-koreai konzervatív elnökök szoktak. Ekkor nagyon kiélezetté vált a viszony, aminek az oka elsősorban az orosz-ukrán háború volt, és Észak-Korea felértékelődése Oroszország számára.
Az elmúlt években nagyon feszültté vált a viszony, Észak-Korea kitörölte az alkotmányából az egyesülésre utaló frázisokat, és azt fogalmazta meg, hogy Dél-Korea és Észak-Korea két külön ország, ráadásul két ellenséges ország, és semmiképpen sem cél, hogy ez a két ország valaha egyesüljön.
Ezen a helyzeten próbál meg javítani a jelenlegi dél-koreai elnök, és különféle apró intézkedésekkel igyekszik egy kicsit mérsékelni a feszültséget, például azzal, hogy leszerelték a határ menti hangosbemondókat, ahonnan rezsimellenes propaganda szólt Észak-Korea irányába. De a mostani hadgyakorlat esetében is van jele a mérséklő szándéknak déli oldalról. Elméletileg 44 különböző gyakorlatot hajtottak volna végre, de ezek nagyjából a felét elhalasztották szeptemberre. Hivatalosan a meleg idő miatt, de az is szerepet játszott ebben, hogy szeretnék kicsit csökkenteni a feszültségeket. A hadgyakorlatok része lett volna például Phenjan bombázásának a szimulációja is. Szóval ez is egy apró gesztus lehet Észak-Korea felé, amivel igyekszenek egy kicsit a konstruktívabb mederbe terelni a viszonyt a két Korea között – mondta a szakértő.
Észak-Korea sokkal jobb alkupozícióba került annak köszönhetően, hogy katonai segítséget nyújt Oroszországnak az ukrajnai háborúban,
Kurszkban például harcoltak észak-koreai katonák. Észak-Korea most igyekszik kihasználni ezt az alkupozíciót. Donald Trump kész újra leülni a tárgyalóasztalhoz Kim Dzsongunnal, ahogy már többször tett rá utalást, és az előző elnöksége alatt is tárgyalt Észak-Koreával. Ezzel Phenjanban is tisztában vannak, és igyekeznek kihasználni. Azzal, hogy most egy kicsit visszafogták a válaszukat, azt mutatják Dél-Korea és Amerika felé, hogy hajlandóak leülni a tárgyalóasztalhoz, ha megkapják azokat a garanciákat, illetve mézesmadzagokat, amelyeket szeretnének – mondta Nagy Angelina, a Magyar Külügyi Intézet kutatója az InfoRádióban.