A német kancellár már az Anchorage-ban tartott csúcstalálkozó előtt az ukrán elnökkel személyes, több uniós vezető és a NATO-főtitkár részvételével videokonferenciát szervezett, amelyen Donald Trump is részt vett. A résztvevők megfogalmazták elvárásaikat az amerikai elnöknek a háború beszüntetésével kapcsolatosan, egyértelműen jelezve: Európa Ukrajna mellett áll. Fő követelésük a mielőbbi tűzszünet, illetve ennek nyomán a béke megteremtése volt.
A Trump–Putyin csúcs utáni német és az európai visszhangok túlnyomó többsége azonban azt mutatja, a várakozások – a rendelkezésre álló információk szerint – nem teljesültek be. Erre utalt hétvégi nyilatkozatában Friedrich Merz kancellár is, közvetve azt hangoztatva, hogy az ukrajnai béke helyreállítása érdekében az alaszkai nyilatkozatokban foglaltaknál többre van szükség. A kancellár ugyanakkor egyetértett az amerikai elnökkel abban, hogy erre vonatkozóan a megfelelő biztonsági garanciák nélkülözhetetlenek.
Ez utóbbiak hétfőre azonban különös vitát váltottak ki a tekintélyes német politikusok körében.
Johann Wadephul külügyminiszter óva intett attól, hogy Ukrajna támogatása ellenére az esetleges biztonsági garanciákban Németország „túlvállalja” magát. A miniszter, aki a kancellárhoz hasonlóan ugyancsak a kereszténydemokrata CDU politikusa, utalt arra, a Bundeswehr állomásoztat egy dandárt a NATO-tag Litvániban, hasonló Ukrajnában viszont szóba sem jöhet.
Ugyancsak a CDU elismert külpolitikai szakértője közben arra szólította fel az európai országokat, hogy keményen lépjenek fel Oroszországgal szemben. Roderich Kiesewetter hiányolta, hogy Trump és Putyin a találkozó utáni sajtótájékoztatón nem is említette az esetleges tűzszünetet, ezért úgy vélekedett: Németország átmenetileg „saját csapatainak” közreműködésével biztosíthatná ezt. A politikus – aki amúgy a Bundeswehr korábbi ezredese – „biztonsági csapatállomásoztatásról” beszélt, amihez szerinte Németországnak vezető szereppel kellene hozzájárulnia.
Ukrajna számára ugyanakkor „az egyetlen hosszú távú, hiteles biztonsági garancia” a NATO-tagság – fűzte hozzá Roderich Kiesewetter. Ezzel szinte egyidőben vált ismertté az amerikai elnök kijelentése, miszerint: „Zelenszkij szinte azonnal véget vethet a háborúnak Oroszországgal, ha akarja, vagy folytathatja a harcot”. Donald Trump hozzátette: „Nincs visszaút Obama Krím-félszigetre vonatkozó döntése után és Ukrajna nem lép be a NATO-ba.” A pénteki alaszkai csúcstalálkozó utáni német visszhang alapvetően úgy foglalható össze, hogy első lépésként mindenképp tűzszünetre van szükség. Elemzők úgy vélik, hogy „közös erőt” kell demonstrálni Putyinnal szemben, és egyértelműen kell jelezni: Európát a remélt rendezésben nem lehet figyelmen kívül hagyni.
A ZDF hétfő reggel Kijevből helyszíni tudósításban számolt be az ottani hangulatról, ami teljes csalódottságról árulkodik a pénteki amerikai–orosz csúcstalálkozót illetően. Az ukránok első lépésben tűzszünetet, biztonsági garanciákat követelnek, ragaszkodva az ország szuverenitásához, és elengedhetetlennek tartják Volodimir Zelenszkij részvételét az elkövetkező tárgyalásokon.
Az ukrán államfő magyar idő szerint hétfő este Washingtonban a tervek szerint külön is tárgyalni fog Donald Trumppal, majd ezt követően csatlakozik hozzájuk több európai állam- és kormányfő, köztük a német kancellár, továbbá az Európai Bizottság és a NATO vezetője.
Elemzők szerint az elkövetkező néhány nap „sorsdöntő” lehet Ukrajna jövőjének alakulásában.