Váratlan fordulatot vett az Új-Kaledónia jövőjéről szóló egyezmény: a Csendes-óceáni szigetvilág legnagyobb függetlenségpárti tömörülése, az FLNKS hivatalosan is elutasította a Párizs által javasolt új státuszt.
A múlt hónapban aláírt megállapodás értelmében Új-Kaledónia új országgá vált volna, de nem teljesen függetlenül Franciaországtól. A tervezet több önálló jogkört adott volna a területnek, például saját külpolitika irányítását, és a lakosság kettős – francia és kaledóniai – állampolgárságot kapott volna.
A megállapodás azonban nem tartalmazott újabb népszavazást a teljes függetlenségről, ami az FLNKS politikai vezetésének fő kifogása lett. Bár a szervezet egyik tárgyalója korábban aláírta a dokumentumot, a vezetőség szerint az ellentétes a mozgalom alapvető céljaival és eddigi eredményeivel.
Új-Kaledóniában évek óta súlyos gazdasági válság, közösségek közti feszültség és politikai erőszak tapasztalható, miközben a terület stratégiai jelentősége – például a gazdag nikkelkészletek és az Indo–csendes-óceáni térség kapujaként betöltött szerepe miatt – egyre nagyobb.
Tavasszal zavargások törtek ki egy tervezett választási reform miatt, a változás csökkentette volna az őslakos kanakok választási súlyát. A zavargásokban 14 ember meghalt, és több mint 2 milliárd eurós kár keletkezett – írja a Politico alapján a vg.hu.
Az FLNKS vezetői békés tiltakozást hirdettek bármilyen kísérlet ellen, amely a megállapodás elfogadására kényszerítené a szigetet. Manuel Valls, Franciaország tengerentúli területekért felelős minisztere előre számított a döntésre, és sajnálatát fejezte ki, hogy a szervezet hátat fordított egy „történelmi kompromisszumnak”.
A miniszter a jövő héten Új-Kaledóniába utazik, hogy megpróbálja megmenteni a megegyezést, hangsúlyozva: a demokrácia nem maradhat fenn az erőszak fenyegetése alatt.
A nikkelipar annyira fontos a most majdnem önálló országgá formálódó Új-Kaledóniának, hogy egyes elemzések szerint
már a tavalyi politikai válság, illetve az annak nyomán kitört véres zavargások is a nikkelipar súlyos problémáival függtek össze,
túl az Új-Kaledónia önállóságát kívánó helyi őslakos kanak követeléseken.
2023-ban ugyanis a nikkel világpiaci ára az olcsó indonéz szállítások hatására lényegében feleződött, ami megrogyasztotta Új-Kaledónia gazdaságát. A szigetcsoport fejlődő pályán mozgott 1960-tól 2010-ig, ám a nikkel árának 2011-es beszakadásával ez a periódus megszakadt.