A friss közvélemény-kutatások adatai sem a kancellár, sem a kormány számára egyáltalán nem kedvezők. A YouGov felmérése az emelte ki, hogy az előző, Olaf Scholz kancellár vezette hárompárti kormány tevékenységének hasonló időszaka után nagyobb támogatottsággal rendelkezett, mint most az őt váltó Merz-kabinet. A felmérés szerint mintegy tíz héttel hivatalba lépése után a németek többsége elégedetlen koalíció munkájával. A megkérdezettek 65 százaléka válaszolta azt, hogy „nagyon vagy inkább” elégedetlen az eddigi teljesítménnyel, míg 29 százalék volt ellenkező véleményen. Az intézet szerint a korábbi koalíció ennyi idő után jobb bizonyítványt tudott felmutatni.
A közvélemény-kutatók az elmúlt hetekben különösen figyelték a radikális jobboldali AfD párt támogatottságát. Az ellenzéki párt a február végi választásokon tarolt, és megkétszerezte a megelőző, 2021 decemberében szerzett mandátumainak számát. Az összes parlamenti párt összefogott ellene, és valóságos hadjáratot indított parlamenti, sőt általános politikai kirekesztése, így esetleges betiltása érdekében. A felmérések szerint a válaszadók ezt a törekvést egyáltalán nem támogatják, amit jelez, hogy a radikális párt támogatottsága egy hónap alatt további két százalékponttal emelkedett, és már 25 százalékos.
Ezzel szemben a keresztény pártok, azaz a CDU/CSU szövetsége 27 százalékot kapna, ha a választásokat most vasárnap rendeznék. A nagykoalíciós partner SPD 14 százalékon áll, míg az ellenzék táborában a Zöldek Pártja és a Baloldal Pártja (Die Linke) 11, illetve 10 százalékot kapna.
Mind a YouGov, mind az INSA intézet felméréséből azt tűnt ki, hogy a választásra jogosultak egyáltalán nem elégedettek a kereszténydemokrata kancellár, Friedrich Merz teljesítményével. A YouGov szerint a 59 százalékuk minősítette rossznak Merz munkáját, míg 32 százalék találta jónak. Hasonló adatokat mutatott ki az INSA felmérése is. Ugyanakkor az intézet felméréséből kitűnt az is, hogy a válaszadók a korábbinál kevésbé honorálják a menekültpolitika szigorítását, és különösen nem a koalíció eddigi gazdasági teljesítményét.
Noha a közvélemény-kutatás konkrétan erre nem tért ki, elemzők szerint a menekültválság kezeléséről kialakult véleményt jelentősen befolyásolta a szomszédok, mindenekelőtt Lengyelország tiltakozása, illetve elsősorban az utóbbi, Németországot sújtó retorziós politikája. Továbbá feltehetőleg az is, hogy szigorítás a koalíciós pártok között is komoly nézeteltérésekhez vezetett.
Ami pedig a gazdaságot illeti, a kancellárnak azt is felrótták, hogy az elmúlt hetekben elhanyagolta a belpolitikát és elsősorban a külpolitikára összpontosított. Mindezt feltehetőleg maga a kancellár is érezte. Közvetlenül a nyári parlamenti szünet előtt a gazdaság-, illetve szociálpolitikában ősztől új kezdetet ígért. Ennek jegyében egy sor szociális intézkedést, illetve reformot helyezett kilátásba, így a többi között a nyugdíjrendszer reformját, valamint a lakásbérleti díjak csökkentését.