2018 óta a legnagyobb német tartomány miniszterelnöke Markus Söder. A krónikák szerint megválasztását követően rendelte el, hogy a tartomány minden állami épületében keresztet kell elhelyezni. Az első keresztet jelképesen ő maga tette fel a kancellária falára.
Az ezzel kapcsolatos vita azóta többször is fellángolt. A rendelet elutasítói azt hangoztatták, hogy a feszület nem használható fel politikai célokra. Az egyházi vezetők között sem volt, illetve ma sincs teljes konszenzus a "kötelezettséggel" kapcsolatban. Söder döntésekor azzal érvelt, hogy a kereszt nem vallási jelkép, hanem a hivatalos nevén bajor Szabad Állam kulturális identitásának kifejezője. „Ha a keresztet csak kulturális szimbólumnak tekintjük, akkor nem értjük, miért kötelező az elhelyezése. Nem az állam feladata, hogy megmondja, mit jelent a kereszt” – fogalmazott korábban Reinhard Marx bíboros, müncheni érsek, a Német Püspöki Konferencia volt elnöke.
Néhány évvel később a szövetségi közigazgatási bíróság határozatában a tartomány vezetőjének adott igazat. Úgy értékelte, hogy a kereszt elhelyezése nem jelent támadást az alkotmány vonatkozó cikkelyében rögzített hitszabadság ellen. A testület egyetértett Markus Söderrel abban, hogy korábbi döntésének célja Bajorország kulturális és történelmi identitásának megerősítése, elhelyezése a középületeken nem mond ellen a tartomány más vallásokkal szembeni nyitottságának.
Most viszont egy újabb bírósági döntés megint vitát váltott ki. A helyi közigazgatási bíróság ugyanis helyt adott két diáklány a keresztet kifogásoló keresetének. A bírói testület ennek nyomán a középiskola bejáratánál elhelyezett másfél méteres kereszt eltávolítását rendelte el. A határozat a többi között úgy értékelte, hogy a kereszt bejárat feletti, „alternatíva nélküli” elhelyezése ellentmond a szabad vallásgyakorlás alkotmányosan rögzített elvének.
Ez viszont azon nyomban a szövetségi kormány belügyminiszterének, Alexander Dobrindtnak a tiltakozását eredményezte. „Azoknak, akik a keresztek eltávolítását sürgetik, mindössze azt üzenjük, hogy ragaszkodunk az elhelyezésükhöz, legfeljebb egy másik bejáratnál lesz” – fogalmazott a Die Zeit szerint a kisebbik keresztény párt, a CSU tekintélyes politikusa. Dobrindt ezt elsősorban a kereszt szimbolikájával indokolta. Hangsúlyozta, hogy a feszület nem elsősorban a keresztény hitet fejezi ki, hanem a társadalom értékítéletét, többek között a toleranciát.
A bírósági határozat ellen egyelőre nem nyújtottak be fellebbezést, de erre még egy hónap áll rendelkezésre. tartományt kormányzó CSU és koalíciós partnere, a Freie Wähler (Szabad Választók) nevű párt ezzel kapcsolatban egy véleményen van.
Az érvényben lévő, az oktatás-, illetve nevelésügyi tartományi törvény előírja, hogy az általános, valamint az úgynevezett különleges iskolákban kötelező a kereszt elhelyezése. A gimnáziumokra vonatkozóan nincs ilyen előírás.