Svájc több mint tíz év tárgyalás után megállapodást kötött az Európai Unióval, hogy fenntartsa és bővítse hozzáférését az egységes piachoz - de az ár nagy. A készülő keretmegállapodás kötelezné az alpesi országot az uniós jogszabályok dinamikus átvételére hat kulcsfontosságú területen, évi 375 millió eurós hozzájárulással - írja a Financial Times cikke nyomán a Portfolio.
Az egyezség értelmében Svájc nem szólhatna bele a szabályok alakításába, de végre kellene hajtania azokat, ellenkező esetben szankciókra kell számítania.
Az ügyről 2027-ben lesz népszavazás, azonban már most népes az ellenzők tábora. A megállapodás kulcskérdései emlékeztetnek a brexit körüli vitákra: pénzügyi hozzájárulás, az uniós állampolgárok bevándorlásának könnyítése, valamint az Európai Bíróság szerepe. A vitarendezést ugyan független bíróság végezné, Európai Uniós jogokkal kapcsolatban kötelezően uniós bíróság hozná a döntéseket.
Svájcban mindez komoly aggodalmakat váltott ki, ahol a közvetlen demokrácia elve mélyen beágyazott.
A megegyezés bírálói szerint a jogátvétel és az EUB-kötelezettségek a szuverenitás elvesztéséhez vezetnek. Ezzel szemben a támogatók azzal érvelnek, hogy
a kaotikus kétoldalú rendszer helyett végre átlátható jogi keretet adna az EU-val való gazdasági kapcsolatoknak. Svájc visszakerülhetne az Erasmus és a Horizon Europe programba, részt vehetne az Euratom munkájában is. Jean Keller genfi befektetési szakember a lapnak úgy fogalmazott, "évtizedek óta húzódó drámának" vethetne véget egy stabil keretmegállapodás. Szerinte az EU-val való üzletelés feltételeinek intézményes rendezése elkerülhetetlen.
A szélsőjobboldali SVP és az euroszkeptikus Kompass/Europa mozgalom szerint felesleges az ilyen szoros integráció. Vezetőjük, Philip Erzinger úgy véli, hogy a jelenlegi rendszerben is lehet külföldi munkaerőt alkalmazni, és az új egyezmény csak aláásná Svájc versenyképességét.
A népszavazás kiírásához már zajlik az aláírásgyűjtés.
A svájci kormány célja, hogy legkésőbb 2027 januárjában szavazhassanak a kérdésről, különben a választások miatt a következő évre halasztódna a döntés.
Az EU világossá tette: ha Svájc ismét elutasítja a megállapodást, nem maradhat minden a régiben. 2021-ben Brüsszel már büntette Bern döntését, például a kutatási együttműködés visszafogásával. Most sem zárják ki a hasonló lépéseket. Egyre több svájci tisztviselő figyelmeztet: a jelenlegi kétoldalú rendszer lassú eróziója hosszú távon ártana az exportnak, a közlekedésnek és a biztonsági együttműködésnek.