A cseh belügyminisztérium negyedéves migrációs jelentéséből az derült ki, hogy 2024 végén 10,8 millióan éltek az országban, és közülük 1,094 millióan voltak külföldi származásúak. Tavaly a külföldiek száma éves szinten 28 350-nel, azaz 2,7 százalékkal emelkedett. A hivatalos engedéllyel tartósan Csehországban élő külföldiek legnagyobb csoportját (589 ezer fő) továbbra is az ukrajnaiak teszik ki. Őket a szlovákok és a vietnámiak követik. A szlovákok száma 121 472, a vietnámiaké 69 015. Mindhárom népcsoport száma növekedett a 2024-es évben.
A kimutatás alapján a külföldiek kétharmada az Európai Unió tagállamaiból érkezett Csehországba.
Másfél évtizede folyamatosan nő a Csehországban élő magyar állampolgárok száma is: míg 2009-ben 654 magyar állampolgár élt az országban, addig 2024-ben már 11 650, ami 533-al több, mint 2023 végén – derül ki a jelentésből.
A külföldiek egyharmada már hagyományosan Prágában telepedett le, ahol arányuk az összlakosságon belül már meghaladja a 20 százalékot. A fővárost körülvevő Közép-csehországi régióban az arányuk 14,2 százalék. A Csehországban élő külföldiek száma első ízben 2022-ben lépte át az egymilliót, ami alapvetően az orosz agresszió elől elmenekült nagyszámú ukrán állampolgár letelepedésének a következménye.
Csehországban összesen 659 970 ukrajnai menekült kapott ideiglenes védelmi státust, de közülük mintegy 70 ezer visszatért Ukrajnába, illetve más országba távozott.
Az Európai Unió tagállamai közül lakosságarányosan Csehország fogadta be a legtöbb ukrajnai menekültet.
Jelenleg az ukrajnai menekültek közül mintegy 150 ezernek van munkahelye. A munkaügyi és népjóléti minisztérium kimutatása szerint így az ukrajnai menekültek gazdasági aktivitásuk és adójuk révén már többet fizetnek be az államkasszába, mint amennyi állami támogatást felvesznek.
A Csehországban élő 1,094 millió külföldi állampolgárból mintegy 950 ezren alkalmazásban állnak, ami az összes alkalmazott mintegy 20 százaléka. Közülük 830 ezren valamilyen cégnél dolgoznak, 120 ezernek pedig vállalkozói státusa van.