Az új könnyű harckocsi, az M10 Booker sarkvidéki próbái éppen most zajlanak Alaszkában. Míg korábban a Pentagon vezetői úgy ítélték meg, hogy nincs szükség erre a harcjármű-kategóriára, az afganisztáni hadjárat az ellenkezőjét bizonyította – írja a The War Zone. Kiderült, hogy nem elegendő a nagy mozgékonyságú, de könnyű fegyverzetű lövészalakulatok tűzereje. Mivel ezek alkotják a gyors reagálású egységek gerincét, számukra a megfelelő ütőképesség éppen olyan fontos, mint az, hogy repülőgépekkel néhány órán belül a világ bármely pontjára eljussanak.
Viszont az amerikai haderő M1 Abrams tankjai – a maguk 73,6 tonnás súlyával – komolyan feladják a leckét a katonai logisztikusoknak. Ugyanis a C-17-es Globemaster III szállítógépek csak egy ilyen tankot tudnak egyszerre a fedélzetükre venni, és azt is csak órákig tartó, súlycsökkentő előkészítés után.
A gyors reagálású egységek katonái ellenben azt bizonygatták, hogy nekik jobb lenne két, azonnal harcra kész könnyű tank, mint holnapután egy félig bevethető M1 Abrams. Így született döntés arról, hogy kell egy vékonyabb páncélzatú és valamivel gyengébb ágyúval felszerelt könnyű harckocsi, amiből viszont akár kettőt is el tud vinni a C-17-es. A páncélos tervezése azt követően kezdődött, hogy 2021-ben a U.S. Army végleg felhagyott a Stryker lövészpáncélosból kialakított könnyű harckocsi fejlesztésével. A kerekes harcjármű már eleve nem tűnt jó fegyverhordozónak, de amikor kiderült, hogy mind a tervezett ágyú, mind pedig az azt kiszolgáló automata töltő berendezés komoly kihívásokkal küzd, inkább törölték a programot.
Az új lánctalpas harcjármű 105 mm-es lövege ugyan nem veheti fel a versenyt az Abrams 120 mm-es fő fegyverével, de arra jó, hogy hatásos tűztámogatást adjon a könnyűlövészeknek. Irányított páncéltörő rakétákkal pedig még akár a nehéz harckocsikkal is eredményesen szállhat szembe. Kiegészítő fegyverként a toronyba egy könnyű géppuskát építenek, amit az ágyúval párhuzamosan lehet mozgatni. Ehhez még a lövegtorony tetejére egy nehéz géppuskát is szerelnek, így biztosítva jelentős tűzerőt a páncélosnak.
A távoli sarkvidéken vívott harcban a gyorsaság tűnik a legfontosabbnak. Az kerülhet közelebb a győzelemhez, aki a lehető legrövidebb idő alatt tud nagy számú és kellő tűzerővel rendelkező egységeket odajuttatni. Erre a feladatra pedig a 41 tonnás M10 Booker tökéletesnek ígérkezik. A 800 lőerős MTU dízelmotor jóval kevesebbet fogyaszt, mint az M1 Abrams hírhedten szomjas gázturbinája, és a karbantartása, valamint az üzemeletetése is sokkal egyszerűbb. Ez ugyancsak komoly előny a távoli, lakatlan vidékeken, ahol az utánpótlás megszervezése szintén komoly kihívást jelent. A korábbi Stryker alapú könnyű tankhoz képest az M10-es lánctalpas futóműve nagyságrendekkel jobb terepjáró képességet biztosít, míg a vékony, de azért annyira mégsem gyenge páncélzat kellő védelmet nyújt a négyfős személyzetnek a tüzérségi gránátok szilánkjai, a nehéz géppuskák lövedékei vagy az aknák robbanásai ellen.
Mindezt a Lockheed-Martin által fejlesztett aktív védelmi rendszerrel egészítik ki, ami képes a támadó páncéltörő rakétákat is semlegesíteni. A portál azonban aggályosnak nevezi az új könnyű tank drónok elleni védelmét. A kérdést egyelőre azzal söpörte félre az amerikai hadsereg, hogy a könnyű szállíthatóság révén, az M10-kel megerősített alakulatok, még az előtt döntő csapást mérhetnek az ellenségre, hogy az kibontakoztathatná teljes harci potenciálját.
Mindenesetre a Pentagon a 2035-ig 500 Bookert akar beszerezni – darabját mintegy 13 millió dolláros áron –, amire már le is szerződött a General Dynamics Land Systemmel. Az új könnyű tankokból négy Booker-zászlóaljat akarnak létrehozni 2030-ra. A gyártó azt ígéri, addigra már a járművek nagy részét le fogja szállítani.
Az M10 Booker-hez hasonló fejlesztés Európában is folyik. A német Rheinmetall a nálunk is gyártott Lynx lövészpáncélos és a Leopard 2 összeházasításával akar létrehozni egy új, negyven tonnánál csak kicsivel nehezebb, könnyű harckocsit.
A KF41 gyalogsági harcjárműre kerülne egy olyan fegyvertorony, amibe a Leopard 2 120 mm-es lövegének egyszerűsített változatát építenék, míg a figyelő és tűzvezető műszerek vegyesen a tankból, illetve a a gyalogsági harcjárműből származnának. Úgy tudni, már létezik prototípus is az új könnyű tankból, amelynek értékesítéshez nagy reményeket fűz a gyártó. A Magyar Honvédség egyelőre nem mutat érdeklődést a Lynx120 iránt, bár egy ilyen páncélos jelentősen növelhetné a könnyű gyalogság tűzerejét.
Ugyanakkor a Lynx lövészpáncélosokat szintén rendszeresítő Olaszországban már szó van az újfajta, könnyű harckocsi hadrendbe állításáról. Ezekkel váltanák le a kiöregedő, B1 Centauro, kerekes páncélvadász járműveket.
Katonai szakértők szerint az ukrajnai háború egyik tanúsága az, hogy szükség van a tankok és a lövészpáncélosok közötti harcjármű-kategóriára is. A gyorsan mozgó gyalogság tűztámogatását, az ellenséges erődítések rombolását egyszerűbben és hatékonyabban lehet megoldani ezekkel a könnyű harckocsikkal. Ráadásul nagyságrendekkel olcsóbban is, ami még egy modern háborúban sem elhanyagolható szempont.