Nyitókép: X / Elizabeth Vstx

Furcsa vadászatot tartottak az ukránok egy orosz drónnal

Infostart
2024. december 28. 08:00
Már sokféle módszert kipróbáltak az ukrán védők a támadó drónok elleni harcban, de a helikopteres vadászat meglehetősen ritkaságszámba megy.

Az Ukrajnát rajokban támadó orosz drónok ellen nem könnyű és főleg nem olcsó a védekezés. A szinte filléres robotokat egyrészt nehéz felderíteni, mivel lassan és főleg alacsonyan, többnyire a földi telepítésű radarok érzékelő szintje alatt repülnek. Mire észreveszik őket, rendszerint már késő a védekezés ellenük. De ha mégis sikerül időben felfedezni egy ilyen támadót, akkor is a pár ezer dolláros robot elpusztításához akár milliós értékű rakétát kénytelenek feláldozni a védők.

Olcsóbb és hatékonyabb megoldásnak ígérkezik, ha a levegőből pusztítják el a drónokat. Mivel ezek legfeljebb néhány száz kilométeres óránkénti sebességgel szállnak, ezért olyan repülőgép kell, amelyik ilyen tempó mellett is stabilan vezethető és jól manőverezhető. Ilyenek a helikopterek, hiszen ezek akár még egy helyben függeszkedni is tudnak a levegőben.

Egy Ukrajnában korszerűsített Mi-8-as helikopter, az orrába szerelt 7,62 mm-es könnyű géppuskával. A fegyver csöve felett a célzást segítő irányzék látható.

Újabban az ukránok is forgószárnyasokat használnak az orosz drónok levadászására. Erre tökéletesen megfelelnek a helyben korszerűsített Mi-8-as helikopterek, ezek orrába egy könnyű géppuskát is szereltek. A Mi-8 tágas pilótafülkéjében a két oldalt ülő pilóták között még van hely egy fedélzeti technikus számára is.Ő kapott most egy előre tüzelő könnyű géppuskát, amit kis mértékben mozgatni is tud. Így a gép előtti mellső légtérben viszonylag nagy területet képes belőni a fegyverrel.

Az eredetileg páncélozott harcjárművekre tervezett PKT könnyűgéppuskát, egy keretre szerelve építik be a Mi-8 helikopterek orrába.

Kicsit olyan ez, mint a második világháború idején, amikor a bombázó gépek orrában kuporgó géppuskás védte a repülőt a szemből támadó ellenséges vadászoktól. Ezúttal azonban a helikopterek orrgéppuskásai a vadászok, a prédát pedig az Ukrajnát támadó orosz robotok jelentik. A pilóták a drón közelébe viszik a helikoptert, majd a lövész rövid sorozatokkal tüzelve végez vele.

Túl hosszú tűzmegnyitás azért nem ajánlott, mert a pilótafülke hamar megtelik a csípős lőporfüsttel, ami veszélyes lehet a repülőszemélyzet számára. Ezért sem alkalmazzák a sokkal nagyobb tűzerejű, félcolos nehéz géppuskákat, noha ezek beépítésére is lenne lehetőség.

Ezen a nemrég megjelent másik videón, egy ilyen drónvadászatot örökítettek meg. A támadó robot ellen két ukrán Mi-8-as szállt fel és hamar meg is találták.

De furcsa mód, mégsem támadták meg azonnal.

Az iráni eredetű Shahed-136 – az oroszoknál már Geran-2 – jelzésű drón ugyanis éppen lakott terület felett repült. Ezért a vadászhelikopter jó ideig kénytelen volt csak kísérni, hiszen ha lelövi, akkor a jókora robbanótöltettel ellátott drón rögtön valamelyik házra zuhanhatott volna. Így türelmesen megvárták, amíg a Geran-2 kirepül egy erdő fölé, és akkor csaptak le rá a helikopteres vadászok. A másik helikopterből közben folyamatosan videózták az eseményeket:

A géppuskás nem sok esélyt hagyott a drónnak, szinte már az első néhány lövedékkel végzetesen megrongálta. A robot azonnal lezuhant, és a képek tanúsága szerint hatalmas robbanással a földbe csapódott. A vadászoknak ezután volt még egy fontos feladatuk. Pontosan feljegyezték a robot lezuhanásának helyét, hogy a tűzszerész katonák minél gyorsabban megtalálhassák a maradványokat és ha kell megsemmisítsék a még veszélyt jelentő roncsokat. Vagy összegyűjtsék a drón vezérlőegységének roncsait, amiket elemezve nyomon lehet követni az esetleges fejlesztéseket.

Iráni fejlesztésű Shahed-136 öngyilkosdrón, amit Oroszországban Geran-2 néven vettek gyártásba. Akár 2000 km-re is képes elrepülni és a céljára zuhanva felrobbantja a 30-50 kilogrammos harci részét. Forrás: Wikipédia

A helikopteres vadászat viszonylag olcsó és hatékony módszernek tűnik a drónok elleni küzdelemben. Csakhogy ahhoz, hogy eredményes legyen pontosan ismerni kell a drón repülési útvonalát, és időben kell a levegőbe emelni a vadászhelikoptert. A drónok – már amelyiket nem távirányítással vezérelnek – egy előre beprogramozott útvonalat repülnek végig. Viszont ez a legritkább esetben nyílegyenes a felszállóhelytől a célpontig. Éppen azért, hogy megnehezítsék az elhárítás dolgát, a robotk repülés közben többször is irányt és magasságot változtatnak.

Az ukránok a helikopter hátsó, teherajtajába vágott ablakba is szoktak géppuskát szerelni. A lövész drónokra, vagy éppen a földön támadó ellenségre is tüzelhet innen.

Mivel az ukrán helikopterek semmilyen felderítő eszközzel – például radarral, vagy infravörös kamerával –nem rendelkeznek, a drón megtalálása kizárólag a pilóták jó szemén és ügyességén múlik. Viszont egy földháttérben repülő, semleges színű robotot nagyon nehéz a magasból észrevenni. Nyilván ez a legfőbb oka annak, hogy csak ritkán vetik be a felfegyverzett forgószárnyasokat a drónok ellen, illetve a bevetések többsége, minden bizonnyal, eredménytelen.