Az PULS elnevezésű rakéta-sorozatvetőt az izraeli Elbit Systems fejlesztette ki. A név az angol Precise & Universal Launching System rövidítése, ami magyarul precíz és univerzális indítórendszert jelent. Vagyis egy rendkívüli pontosságú és többféle feladatra alkalmas fegyverről van szó. A PULS indítóból kilőhető például a 35-40 kilométeres hatótávolságú Accular rakéta épp úgy, mint az EXTRA típus, ami 150 kilométerre tud csapást mérni, vagy a 300 kilométerre lévő célokat támadó Predator Hawk. A fegyvereket konténerekben telepítik a hordozókra. Ezek különböző típusú, 6x6 vagy 8x8 kerékképletű terepjáró teherautó lehetnek.
Minden jármű két-két konténert tud egyszerre magával vinni, és ezekben a mérettől függően több vagy kevesebb számú rakéta lehet. Az is megoldható, hogy egy indítóra két, különféle fegyverrel töltött konténert helyezzenek el. Az egymástól eltérő hatótávolságok lehetővé teszik, hogy a sorozatvetővel vagy közvetlen tűztámogatást adjanak a saját csapatoknak, vagy a frontvonaltól távolabb lévő ellenséges raktárakat, csapatösszevonásokat, parancsnoki, illetve kommunikációs központokat pusztítsák.
A PULS rendkívüli rugalmasságát mutatja, hogy a céladatok beérkezését követő egy percen belül már indulhat is az első rakéta. Mivel a célzás és az újratöltés teljesen automatizált, mindössze két-három katona elég a működtetéshez. Az izraeli mérnökök arra is különös figyelmet fordítottak, hogy a rakéták minél pontosabban eltalálják az ellenséget. Ezért egyrészt GPS-, másrészt hagyományos inerciális navigációval szerelték fel őket. Az utóbbi ugyan pontatlanabb, viszont olyankor hatékony, amikor az ellenség erőteljes elektronikai zavarást alkalmazva blokkolja a műholdak jeleit.
Lehetőség van arra is, hogy lézeres rávezetést alkalmazzanak. Ekkor egy repülőgép vagy egy földi egység lézersugárral megvilágítja az elpusztítandó ellenséges járművet, bunkert, és a rakéta ezt követve csapódik be. Előnye a precizitás mellett még az, hogy mozgásban lévő járműre lehet így lőni. A hátránya viszont, hogy füst vagy köd esetén nem használható.
A rakétákra repeszromboló vagy áthatoló töltet szerelhető. Az előbbi főleg gyengén páncélozott célok vagy csapatok ellen hatásos, míg az utóbbi akár egy méter vastag homogén páncélt is át tud szakítani. A PULS sokoldalúságát mutatja, hogy cirkálólőszert is indíthat, amely legfeljebb két órán át, a csatatér felett körözve, keresi az ellenséget, majd rázuhanva megsemmisít azt. A rendszer ugyancsak képes bevetni a Delila vagy az 500 kilométeres hatótávolságú JSF-M robotrepülőgépeket. Tervben volt, hogy a HIMARS rakétáit is rendszeresítenék a PULS-hoz, de ebbe a gyártó, az amerikai Lockheed-Martin nem egyezett bele.
Létezik egy könnyített változat is a Light PULS, ami egy HMMWV vagy Gidrán méretű 4x4-es terepjáróra is ráépíthető. Ebben az esetben csak egyetlen rakétakonténert hordozhat, 8 darab 122 mm-es Accular irányított rakétával. A rendszer előnye könnyű légi szállíthatósága, hátránya, hogy a PULS rakétaválasztékából csak a legkisebb rakétákat képes bevetni.
A Bundeswehr számára egy olyan változatot akarnak beszerezni, amit kifejezetten a német hadsereg igényei szerint alakítottak ki. Az EURO-PULS elnevezésű változatot az Elbit Systems a német Krauss-Maffei Wegmannal közösen fejleszti. Az Army Recognition értékelése szerint a német beszerzéssel a HIMARS és az M270 MLRS mellett a közös izraeli-német típus lesz a NATO-ban legelterjedtebb rakétatüzérségi rendszer. Ugyanis Németország mellett Spanyolország, Dánia és Hollandia is ezt rendszeresíti, míg Franciaország, Olaszország, Norvégia továbbá Svédország fontolgatja a beszerzését.
A portál úgy látja, hogy az EURO-PULS megjelenésével az európai NATO-országok hatalmas lépést tesznek a rakétatüzérségük korszerűsítése felé. Ráadásul olyan rendszert állítanak hadrendbe, amely újabb rakéták és robotrepülőgépek adaptálásával, valamint az irányzó számítógép szoftveres fejlesztésével hosszútávon is a csúcson tartható. Mivel pedig a gyártó sokféle hordozó járműre képes ráépíteni, több, nemzeti jellegű, ám alapjában véve mégiscsak azonos tüzérségi eszköz jöhet létre.