Nyitókép: MTI/AP/DPA/Robert Michael

Drezdai hídomlás: még négyezer híd igényel azonnali felújítást Németországban

Infostart
2024. október 14. 10:47
A drezdai Carola híd katasztrófája felhívta a figyelmet arra, hogy a hidak felújításra szorulnak. Ráadásul minden hetedik, az illetékesek erről még rendkívüli térképet is készítettek.

Szeptember 11-én hajnalban omlott össze Drezdában az Elbán átívelő Carola-híd egy szakasza, amelyen a villamos-, a kerékpáros és a gyalogos forgalom haladt. Szerencse volt a szerencsétlenségben, hogy a katasztrófa nem követelt áldozatokat. A Carola-híd leomlása a német infrastruktúra szomorú szimbóluma – vélekedtek a történtek után szakértők, és az összes, 1980 előtt épült híd felülvizsgálatát szorgalmazták. Ezt sürgette a német városok és községek szövetsége, utalva a hidak és általánosságban az infrastruktúra rossz állapotára.

Rendszeresen ellenőrzi a szövetségi autópálya-üzemeltető társaság azokat a hidakat, amelyek forgalmas autópályák felett ívelnek át, ezt követően a hidak sajátos bizonyítványt, úgynevezett "kondíciófokozatot" kapnak, amely értékeli a stabilitást, a közlekedésbiztonságot és a tartósságot.

A hidak minőségi állapotát értékelő szövetségi hivatal szerint Németországban az autópályák feletti hidak közül mintegy száz felújításra szorulna. A tizenhat tartomány közül a rekordot Észak-Rajna-Vesztfália tartja, ahol húsz ilyen híd igényelne alapos renoválását.

A szövetségi közlekedési minisztérium pedig már korábban térképet készített az összes németországi hídról:

28 ezer híd ível át autópálya felett, és ezek közül minden hetedik, azaz négyezer felújításra szorul.

Szakértők ugyanakkor rámutattak arra, hogy a hídszerkezetek többsége a múlt század második felében épült, és mostanra jelentős mértékben megnőtt a nehéz szállítmányok száma, nőtt a járművek össztömege, illetve nőtt a tengelyterhelés is. A német autóklub, az ADAC szakértője szerint sok hidat egyszerűen nem a mai extrém terhelésre terveztek.

A különösen problémásnak tartott hidakat a következő években újítják fel, ehhez csak 2025-ben legalább másfél milliárd euróra lesz szükség.