Egy hónap van hátra az amerikai elnökválasztásig, hajrában a kampány. Mostantól már különösen érdekesek lesznek a legfrissebb felmérések eredményei, a republikánus jelölt, Donald Trump és a regnáló alelnök, a demokrata Kamala Harris versenyfutása.
A legfrissebb felmérések – mint erre Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa az InfoRádióban rámutatott – vegyes képet mutatnak.
"Az egyik, a közbeszédet leginkább meghatározó helyzetkép az, hogy rendkívül szoros a verseny, az úgynevezett popular vote, vagyis a többségi szavazat alapján nem lehet megmondani, hogy ki fog nyerni" – mutatott rá, hozzátéve azért, hogy ez a legkevésbé megbízható felmérés, mert azt nézi, hogy a nagyjából 330 millió fős Amerikai Egyesült Államokban ki rendelkezik nagyobb támogatással, az nem látszik belőle, hogy az egyes államokban mennyire szoros a verseny, illetve ahol Trump- vagy Harris-előny van, az hibahatáron belüli.
Országos szinten 2,2 százalékos Harris-előny látszik most, de ez vajmi keveset mond az úgynevezett csatatérállamokról, ahol az ilyen szoros versenyek el szoktak dőlni, "összesen nyolc ilyen csatatérállam van, ezekben gyakorlatilag hibahatáron belül vagyunk".
Eggyel megbízhatóbb felmérés is hozzáférhető, amely azt mutatja, hogy az elektori kollégium hogyan fog alakulni, vagyis amely azt teszi számításba, hogy az egyes államokhoz kapcsolt elektori szavazatok száma miként áll össze. Cszimazia Gábor elmondta, hogy összesen 538 elektor van, és közülük a valószínűsíthető szavazatoknál 219-215-re Donald Trump vezet. A valódi döntést a nyolc csatatér állam 104 elektora hozza meg. "Ha a mostani felméréseket rögzítenénk, a hibahatártól eltekintve, akkor az elektori kollégiumban nagyjából 24 elektoros többséggel Donald Trump nyerné a választást" – magyarázta az Amerika-szakértő.
Emiatt szerinte sem a Trump-, sem a Harris-kampány nem lassíthat. Felidézte, hogy a kampánynak is részeként Joe Biden elnök a minap Kamala Harrisszel az oldalán a Helene hurrikán pusztításának helyszínén tett látogatást, kifejezve a támogatási szándékot, míg Donald Trump nemrég Butlerben (Pennsylvania) látogatott vissza ugyanoda, ahol nemrég majdnem merénylet áldozata lett.
"Pennsylvania állam azért is fontos, mert az elnökválasztással párhuzamosan képviselőházi választások is vannak országos szinten mind a 435 helyért, és egyúttal szenátorválasztások is, összesen 33 államban a 100-ból, és ezek is meghatározzák majd a leendő elnök politikai mozgásterét" – hívta fel a figyelmet Csizmazia Gábor.
A visszatéréssel Donald Trump a szakértő szerint mindenképp azt akarja szemléltetni, amit eddig is próbált a választói, illetve a bizonytalan szavazók felé közvetíteni, hogy a mozgósítás mellett közös narratívát is kialakítson, amelynek Csizmazia Gábor szerint az a lényege, hogy a különböző támadásoknak – jogállam, gazdasági helyzet, perek – nem Trump az igazi célpontja, hanem az átlag választó, és így próbál empátiát kelteni, a bizonytalan szavazóknál is "egy emberségesebb képet igyekszik kialakítani".
"Kamala Harrishez hasonlóan Donald Trump is karaktergyilkosság áldozata, de már régebb óta, ezért az ő szempontjából nagyon fontos, hogy kifejezze, nemcsak arról van szó, hogy szeretne győzni, hanem konkrétan képviselni akarja azokat az embereket, akik ténylegesen hisznek benne" – magyarázta a szakértő.
Kamala Harris is hasonló helyzetben van szerinte, mert négy éven át "elég jól bújtatták", mert a népszerűsége nem volt kifejezetten erős messze nem olyan erős, mint amennyire a mostani felmérések sugallják. Éppen a népszerűségszerzés érdekében ment el Floridába a Helene hurrikán pusztítása helyszínére Joe Bidennel, noha normális esetben ez csak az elnök feladata lenne.