"Innen, Európából úgy tűnik, hogy Ankara megelégelte a parttalan uniós csatlakozási folyamatot. A tárgyalásokat 2018-ban hivatalosan is befagyasztották, majd három évvel később, 2021-ben ismét elkezdett a kapcsolatok javítását dolgozni Törökország és az Európai Unió" – mondta az InfoRádióban Máthé Réka Zsuzsánna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének tudományos munkatársa.
"2024-ben az uniós vezetők kifejezték azon szándékukat, hogy folytassák a párbeszédet olyan kulcsfontosságú területeken, mint például a migráció vagy a kereskedelem, ám Törökország úgy vélhette, hogy mindezek ellenére a csatlakozási ambíciói mégsem fognak teljesülni, vagy legalább is nem egyhamar" – magyarázta a szakértő. Mint fogalmazott, úgy tűnik, hogy Ankara végül a rivális BRICS csoportot választotta, ahová elképzelhető, hogy sokkal hamarabb felveszik, és szorosabb kapcsolatokat alakíthatnak ki rövid időn belül, mint amilyenek az EU-val vannak.
Azerbajdzsánnal kapcsolatban Máthé Réka Zsuzsánna elmondta, az ország geopolitikai helyzete és Oroszországgal való kapcsolata is sokkal inkább determinálta, hogy előbb-utóbb a BRICS-országokhoz fog csatlakozni, ez tehát kevéssé meglepő.
Az Európai Unió és a BRICS kapcsolatáról az NKE tudományos munkatársa elmondta, utóbbi még nem riválisa az előbbinek, a G7-eknek viszont már sok szempontból igen. A BRICS-országok a Föld több mint 30 százalékát "birtokolják", nagyobb a népességük is, mint a G7 országainak, és bizonyos mérőszámok szerint a gazdasági teljesítményük is nagyobb. A G7-eknek ellenben szoros kapcsolatai és bizonyos átfedései vannak az Európai Unióval, ilyen szempontból kell a rivalizálást érteni – magyarázta.
"A BRICS egyelőre gazdasági szövetség, de van mögötte egyfajta politikai szövetség is. A csoportosulás nem is leplezi, hogy egyfajta alternatívát szeretne nyújtani a nyugati dominanciájú és világközpontú intézményekkel szemben, mint például a Világbank és a hozzá hasonlók" – tette hozzá.
Az EU és a BRICS gazdasági kapcsolatairól Máthé Réka Zsuzsánna azt mondta, hogy ezek még nem teljesen zártak, és Magyarország akár alkalmas is lehet hídországnak a két szövetség között. Csakhogy úgy látja, a BRICS-nek egyelőre nincs olyan, monopolhelyzetben lévő országa, amely hegemón szerepet tölthetne be a blokkban. Kína, India és Oroszország egyensúlyozik, de megjegyezte, nem kizárt, hogy előbb-utóbb Kína ragadja magához ezt a szerepet.
"Ebben az esetben viszont lehetséges, hogy az Egyesült Államok és Kína között teljes kereskedelmi háború alakul ki"
– mondta a szakértő. Szerinte már most látszik, hogy ez kiterjedne az USA szoros partnereire, éppen ezért Washington már most olyan kereskedelmi megkötésekre próbálja rávenni partnereit, amelyek révén csökkentheti bizonyos termékek Kínába áramlását. Itt csúcstechnológiai termékekről van szó, amelyek érintenék akár a jelenlegi magyar exportot is.
Máthé Réka Zsuzsánna szerint elképzelhető viszont, hogy ezen termékek exportkorlátozása kiterjedhet szinte minden más területre egy teljes kereskedelmi háború esetén. Ez azt jelentené, hogy egy két részre osztott világgazdaság jönne létre a Kínához köthető partnerekből és az amerikai érdekekhez köthető piacból. Leszögezte, hogy ebben az esetben Magyarország hídszerepe megszűnne.