Benyújtotta lemondását Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter - jelentette be szerdán a kijevi parlament elnöke, Ruszlan Sztefancsuk. Elmondása szerint a lemondási kérelmet a törvényhozók hamarosan megvitatják, miután Volodimir Zelenszkij ukrán elnök előzőleg bejelentette, hogy a kormányban átalakítást hajtanak végre, hogy megerősítsék a kabinetet, és elérjék az Ukrajna számára szükséges eredményeket. Kedden már benyújtotta lemondását három másik miniszter a parlamentnek; Denisz Maljuszka igazságügyi miniszter, Olekszandr Kamisin, a stratégiai iparágakért felelős tárcavezető, valamint Ruszlan Sztrilec környezetvédelmi miniszter. Benyújtotta lemondását Vitalij Koval, az ukrán vagyonkezelő alap elnöke és Olha Sztefanyisina európai integrációért felelős miniszterelnök-helyettes is.
Bendarzsevszkij Anton szerint jelenleg az események értelmezése még nem teljesen egyértelmű, amjd akkor lehet a teljes képet látni, ha kiderült, ki kerülnek a távozók helyére, és mi lesz a sorsuk a lemondó minisztereknek. "Hat miniszter lemondásánál tartunk, többek között miniszterelnök-helyettesek is mennek, és régóta mondogatják, hogy maga a miniszterelnök, Denisz Smihal pozíciói sem túl erősek, mert Zelenszkij teljes kormánymegújulást szeretne" – mondta a posztszovjet térség szakértője.
Azt is kifejtette, hogy két oka is van erre az ukrán elnöknek. A miniszterek egy része öt éve változatlan pozícióban van, mert az ukrán alkotmány szerint a hadiállapot idején nem lehet választásokat tartani, de közben az ukrán társadalomban egyre növekvő elégedetlenség van bizonyos kormányzati lépések vagy azok hiánya miatt, példaként a korrupcióval szembeni fellépés hiányát említette. Ezenkívül elégedetlenség van a politikai eliteken belül is, mert "ha nincs választás, nincs rotáció, nincs változás, akkor nincs továbblépési lehetőség sem, és azok az emberek, akik az elmúlt években proaktívak és eredményesek voltak bizonyos pozíciókban, többet szeretnének, de választások híján ezt nem tudják elérni".
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója úgy látja,
Zelenszkij a változásokkal a saját népszerűségét próbálja fenntartani, és a miniszterek cseréjével rájuk tudja hárítani a felelősséget,
hogy adott területeken miattuk vannak hiányosságok, és neki elnökként ebben nincs felelőssége.
Bendarzsevszkij Anton szerint annak, hogy a minisztereket nem felmentette az elnök, hanem önként mondtak le, inkább kommunikációs oka van, mert sokkal jobban hangzik, ha egy miniszter önszántából távozik, de ez egyben fenntartja annak a lehetőségét is, hogy akár más kormányzati pozíciót is kaphatnak a volt tárcavezetők. A szakértő szerint többségében olyan miniszterekről van szó, akik bizonyítottak az elmúlt években. Példaként hozta fel Dmitro Kulebát, aki külügyminiszterként hatalmas munkát vitt végbe Ukrajna nemzetközi partnerségeinek a kiépítésében. "Hozzáértő emberekről van szó, akik valószínűleg valamilyen formában vagy a kormányban vagy a kormány közelében fognak maradni" – tette hozzá.
Azt is kiemelte, hogy Zelenszkij 2019-es megválasztása óta egyetlen miniszter őrizte meg a pozícióját, a digitális transzformációért felelős Mihail Fedorov. A most lemondó minisztereket nagyrészt 2020-ban nevezték ki, akkor is volt egy nagy elbocsátási hullám egy évvel Zelenszkij megválasztása után.
Az ukrán elnök mandátuma már lejárt, de a háború alakulásától függően akár még évekig is elhúzódhat a következő elnökválasztás. Bendarzsevszkij Anton szerint nem lehet kizárni annak az esélyét, hogy valamilyen ok miatt eltávolítják a pozíciójából, de ennek a valószínűsége most csekély. Arra látja a legnagyobb esélyt, hogy
Zelenszkij a háború végéig elnök marad. Ugyanakkor ez is feszültségforrás az ukrán társadalmon belül, csakhogy arra sincs válasz, hogy ki lehet esetleg az utódja.
"Ha Zelenszkijt megpuccsolják, vagy merénylet áldozatává válik, akkor önmagában ez is hatalmas feszültségeket okozna az ukrán társadalomban, hiszen jelenleg nincs olyan ukrán politikus, akinek olyan társadalmi elfogadottsága lenne, hogy Zelenszkij helyét könnyedén elfoglalná" – jelentette ki Bendarzsevszkij Anton, és jelezte, a potenciális jelöltként emlegetett Andrij Jermak, az elnöki adminisztráció vezetője, Vitalij Klicsko, Kijev főpolgármestere vagy Petro Porosenko korábbi államfő sem rendelkezik olyan társadalmi elfogadottsággal és a politikai elitekben tapasztalható támogatottsággal, hogy könnyedén átvehetné Zelenszkij helyét. A szakértő szerint a jelenlegi elnöke maradása is feszültségforrás, de jóval kisebb, mint az esetleges távozása, mert az komoly káoszhoz vezetne, ezért a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy marad a posztján, amíg az alkotmány szerint nem lehet választásokat tartani majd Ukrajnában.
"Eddig nem tűnik úgy, hogy bármiféle kormányválság bontakozna ki. Vannak bizonyos hangok az ukrán kormányban, amelyek azt követelik, hogy Zelenszkij ne hárítsa másra a felelősséget, és mondjon le, mert bizonyos következmények közvetlenül az elnök felelősségébe tartoznak, de ezek a hangok még nem nagyon erősek a politikai palettán, önmagában nem fognak Zelenszkij leváltásához vagy valamiféle katonai válsághoz vezetni, tehát alapvetően egy technikai jellegű váltás lesz" – értékelt a posztszovjet térség vezetője.