Az előzetes várakozásokat tükrözte, hogy 429 sportoló képviselte Németországot Párizsban. Ez volt a legnagyobb német csapat a 2008-as játékok óta, Pekingben Németország 434 fővel képviseltette magát. Igaz, a csapat tagjai között ezúttal az újoncok voltak többségben, ugyanakkor 172 német olimpikon elmondhatta magáról, hogy már részt vett legalább egy ötkarikás rendezvényen. Sőt, utóbbiak büszkélkedhettek azzal is, hogy a korábbi olimpiai játékokon már összesen 33 arany-, 24 ezüst - és 34 bronzérmet szereztek.
A németek Párizsban negyven sportágban versenyeztek, legtöbben atlétikában, majd a csapatsportok következtek, élen a gyeplabdával, a kézilabdával és a kosárlabdával.
A Német Olimpiai Sportszövetség elnöke előzetesen úgy fogalmazott, hogy a 2021-es tokiói eredmények túlszárnyalása a cél. A japán fővárosban 37 német érem született 10 arany, 11 ezüst és 16 bronz, az éremtáblázaton Németország a kilencedik helyet szerezte meg. De - sportnyelven szólva - Thomas Weikert "mellé lőtt". A német csapat Párizsban összesen 33 érmet, 12 aranyat,13 ezüstöt és 8 bronzot szerzett, az éremtáblázaton pedig a tizedik helyen végzett. A legtekintélyesebb európai riválisok közül négy, Franciaország, Hollandia, Nagy-Britannia és Olaszország is megelőzte Németországot.
Annak ellenére, hogy a visszaesés a számok tükrében nem tűnik drámainak, az első elemzések ennél nagyobb bajokról szólnak.
A ZDF közszolgálati médium szerint nemhogy "nyári meséről", de "meséről" sem lehet beszélni, valójában "rendszerhibáról" van szó. A beszámoló szerint a sportolók, az edzők, sőt a vezetők körében nagy az elégedetlenség, a jelenlegi finanszírozási, képzési, illetve ellenőrzési rendszer a többségnek egyáltalán nem tetszik. Az élsport tartós sikeréhez ugyanis megfelelő keretfeltételek kellenek. Ezzel összefüggésben nem csupán a pénzügyi támogatásról van szó, de az infrastruktúráról, az edzők munkájáról, a tehetségkutatásról és -támogatásról, valamint a társadalmi elismerésről is.
Az idézett elemzők szerint kiábrándító a helyzet. A statisztika azt mutatja, hogy a német újraegyesítés óta a német olimpiai csapatok egyre kevesebb érmet szereztek.
A tokiói olimpián szerzett 37 érem a legrosszabb eredmény volt az 1990-es újraegyesítés óta. A mostani 33 pedig újabb negatív rekord lett.
A jelenlegi finanszírozási rendszer csak részben képes a sportolókban rejlő potenciált úgy fejleszteni, hogy a sportágak nemzetközileg is versenyképesek legyenek. Német edzők elhagyják az országot, mert külföldön több a pénz és az elismerés, a sportolók pedig egyre nagyobb számban készülnek az Egyesült Államokban, ahol biztosított a továbbtanulás, és jobbak a felkészülés feltételei.
A szakértők szerint az élsport támogatása érdekében sürgős reformokra van szükség.