A pénzügyminiszter kezdettől fogva utalt arra, hogy a fő irányvonalat a súlyos költségvetési hiány miatt a szigorú megtakarítások jelentik. Ugyanakkor Olaf Scholz kancellár pártja, az SPD, valamint a gazdasági miniszter által képviselt Zöldek Pártja is ragaszkodott az általuk képviselt "vörös vonalhoz".
A szociáldemokraták első számú követelménye a szociális kiadások megnyirbálásának határozott elutasítása volt. Az elmúlt hetek egyeztetései során éles vita volt az úgynevezett adósságfék (Schuldenbremse) fenntartásáról. A 2009-ben az alkotmányban rögzített adósságfék szerint új hitelfelvételekre csakis a bruttó hazai termék 0,35 százaléka fordítható. Ez a küszöb csakis rendkívüli válsághelyzet esetén léphető át. Elsősorban a szociáldemokraták vélekedtek úgy, hogy ez az adósságfék ideiglenesen hatályon kívül helyezhető, a pénzügyminiszter azonban határozottan elutasította ezt.
Az SPD azzal érvelt, hogy az adósságféket mindenekelőtt az ukrajnai orosz háború okozta pénzügyi terhek miatt kell felfüggeszteni.
Az előzményekhez tartozik a karlsruhei alkotmánybíróság tavaly őszi állásfoglalása arról, hogy
a kormány a hatalomra kerülése utáni időszakban sorozatos hibás döntések nyomán összesen hatvanmilliárd eurós adósságot halmozott fel.
A testület kimondta, hogy az adósság egy részét, legkevesebb 17 milliárd eurót a 2025-ös költségvetésben kell megtakarítani, az adósságféket szigorúan tiszteletben kell tartani.
Az éles viták ellenére péntek hajnalra maratoni, a hírek szerint 15 órás tárgyalások után a három kormánypárt között megállapodás született. Mindezt a sajtó előtt Olaf Scholz kancellár, Robert Habeck alkancellár, gazdasági miniszter és Christian Lindner pénzügyminiszter közösen erősítette meg.
A 2025-ös költségvetés tervezete összesen 481 milliárd eurós kiadást irányoz elő.
A sajtóértekezleten csupán általánosságok hangzottak el, a konkrét részletek tisztázása a szakértőkre vár. A kancellár azt hangoztatta, hogy az új költségvetéssel a kormány nagyobb biztonságot kíván teremteni. Scholz ennek kapcsán Oroszország Ukrajna elleni "barbár" háborújára, az éghajlati válságra és az illegális migráció okozta gondokra utalt. A nyilvánosságra hozott költségvetési adatok szerint növelik a beruházási kiadásokat, amelyek 57 milliárd euróra rúgnak majd. Fontos célkitűzés a bürokrácia csökkentése, aminek elsődleges célja a vállalatok tehermentesítése.
Egyetértés alakult ki a gyermekek után járó támogatás növelését illetően is.
A költségvetési tárgyalások során elfogadott gazdaságélénkítő kezdeményezés 0,5 százalékkal kívánja elősegíteni a gazdasági növekedést.
A célkitűzések között szerepel többek között a tartós munkanélkülieknek nyújtott bónusz támogatás akkor, ha belépnek a munkaerőpiacra. A védelmi költségvetés jövőre a jelenlegi 52 milliárd eurós szinthez viszonyítva 1,2 milliárd euróval nő. Értesülések szerint ez az összeg lényegesen kevesebb annál az összegnél, amennyit Boris Pistorius védelmi miniszter követelt. Ugyanakkor biztosítani kívánják, hogy Németország teljesítse azt a NATO-kötelezettségvállalást, amelynek megfelelően a védelmi kiadásokat a bruttó hazai termék 2 százalékával növelik.
Scholz kancellár szerint a költségvetés most kidolgozott tervezetét a kormány várhatóan július közepén hagyja jóvá. Az első ezzel kapcsolatos parlamenti egyeztetést szeptember közepére tervezik, és végleges döntés novemberben, legkésőbb decemberben várható.