Lavrov emlékeztetett rá, hogy a múltban kivétel nélkül "tragikus következményekkel járt az adott állam és pártfogói számára", ha valamely ország katonai és politikai dominanciára törekedett. Szavai szerint Washington továbbra is vakon hisz az amerikai kivételességben.
"Kétségtelen, hogy e hegemónia mindenáron való fenntartásának kurzusa kudarcra van ítélve" - mondta. Még ha az Egyesült Államok a világ egyik központja marad is, az orosz diplomácia vezetőjének álláspontja szerint "ez nem jelenti azt, hogy ez az Amerika-központú világrend megőrzésének keretei között fog történni". Úgy vélekedett, hogy az amerikai kormányzó elit nem tanult az elmúlt évek számos külpolitikai és katonai kudarcából.
Nagyon sokatmondónak nevezte Donald Trump volt amerikai elnök kijelentését, miszerint a dollár elvesztette hírnevét a világban.
A tárcavezető úgy vélekedett, meg fogják bosszulni magukat azok az amerikai kijelentések, amelyek szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsának egyes határozatait nem kötelező végrehajtani.
Az ukrajnai konfliktusról szólva nevetségesek nevezte azokat a nyugati nyilatkozatokat, amelyek szerint a háború az 1991-es határokhoz való visszatéréssel fog véget érni. Kitért rá, hogy a Nyugat megpróbál rávenni "egyes arab országokat", hogy tartsanak rendezési konferenciát. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az ilyen jellegű jövőbeni fórumok résztvevőinek maradéktalanul tiszteletben kell tartaniuk az ENSZ Alapokmányát.
Eleve kudarcra ítéltnek nevezte a Biden-kormányzat arra irányuló törekvését, hogy stratégiai vereséget mérjen Oroszországra, és azt a "meglehetősen naiv vágyát" is, hogy egyszerre tartóztassa fel Moszkvát, Pekinget, és Teheránt.
"A jelen szakaszban abszolút prioritás számunkra, hogy megakadályozzuk, hogy a biztonságunkat fenyegető fenyegetések abból az Európából jöjjenek, ahol egyáltalán nem európaiak az urak"
- fogalmazott Lavrov.
Megismételte, hogy Oroszország nyitott az Európával folytatott párbeszédre az orosz alkotmányban rögzített területi realitások - az ukrajnai régiók elcsatolásának - elismerése alapján. Szomorúnak nevezte az EU vezetésének "elésztesedését", vagyis azt, hogy ruszofóbokat jelöltek a csúcsposztokra.
Rámutatott: a multipolaritás jelenlegi korszakának a korábbiaktól eltérő sajátossága a világrendszer globális kiterjedése, valamint a "nem európai, nem nyugati hatalmi és fejlődési központok jelenléte". Meglátása szerint Oroszország szomszédai Eurázsia nyugati végén "a kialakulóban lévő többpólusú világrend egyik központjává válhatnak, ha észhez térnek, és megértik, hogy a Washington diktálta irányvonal, amelyet követnek, teljesen zsákutcába jutott, és kontraproduktív számukra".
Mint mondta, a világ most "a széttöredezés időszakán megy keresztül", és a hangsúly a regionális együttműködésre helyeződik át. A Lavrov által képviselt álláspont szerint Oroszország a hasonlóan gondolkodó országokkal együtt a dekolonizáció folyamatának lezárását szorgalmazza, és egy új stratégiai kezdeményezést mozdít előre, amelynek célja "a fejlődő világ felszabadítása a neokolonializmus modern megnyilvánulásaitól".
Közölte, hogy
Moszkva tervbe vette az Oroszország-India-Kína (RIC) formátum újbóli felélesztését.
Azt hangoztatta, hogy Oroszország és Kína az az Egyesült Államok ellenállása ellenére meg fog tenni mindent, ami a fejlődéséhez kell.
A közel-keleti válsággal kapcsolatban kifejezte reményét, hogy Izrael meghallja "a világ országai túlnyomó többségének hangját" a gázai helyzetről. Megdöbbentőnek minősítette izraeli tisztviselők arra vonatkozó kijelentéseit, miszerint Gázában nincsenek civilek, és ott "három éves kora óta óta mindenki terrorista".
Figyelmeztetett rá, hogy fennál a veszélye annak, hogy az erőszak átterjed Libanonra. Az orosz külügyminiszter szerint a nemzetközi közösségnek fel kell ismernie, hogy Izrael "abszolút pusztító" megközelítést képvisel a közel-keleti konfliktusban.